Kolláth Anna (szerk.): A muravidéki kétnyelvű oktatás fél évszázada (Bielsko-Biala - Budapest - Kansas - Maribor - Praha, 2009)
2. Fejezet: A kétnyelvű oktatás Kárpát-medencei kontextusai - Szoták Szilvia: Van jövőkép? Gondolatok az ausztriai magyarság kétnyelvű oktatásához
Szoták Szilvia kiadott topográfiarendelet (Topographieverordnung - Burgenland, BGBl. II Nr. 170/2000) csaknem 70 év után teremtette meg magyar nyelvű helységnévtáblák kihelyezését Burgenland négy magyarlakta településén, Felsőpulya, Felsőőr, Alsóőr és Orisziget határában. Az ugyancsak 2000-ben hatályba lépő hivatali nyelvtörvény az említett települések hivatalaiban engedélyezi a magyar nyelvű ügyintézést. Terepmunkám alkalmával többször tapasztaltam, hogy bár léteznek magyar nyelvű nyomtatványok, ezeket nem az autochton kisebbség tagjai, hanem a migráns magyarok használják, akik nem birtokolják a német nyelvet a nyomtatványokhoz szükséges nyelvi kompetenciával. 3.2. Az új tartomány, Burgenland Ausztriához csatolása után egészen 1937-ig a magyar iskolai törvények voltak érvényben. Noha az egyház és iskola kettéválasztására már 1868-ban sor került, Burgenlandban Trianon után mégis működtek felekezeti iskolák, mert a kormánynak az iskolaszékek vezetésével működő felekezeti oktatásügy magyar modellje szimpatikus volt (Baumgartner 2004: 51). Az 1937-es burgenlandi iskolatörvény csak egy évig lehetett érvényben, ugyanis Hitler véget vetett a kisebbségi oktatásnak. Az említett törvény csak 1945 után vált újra hatályos jogszabállyá, és egészen 1994-ig, az újabb iskolatörvény megalkotásáig volt érvényben. A magyaroktatás helyzetén az 1976-os Népcsoporttörvény változtatott, ezután kerülhetett sor a magyar nyelvű oktatás újraindítására a már említett négy településen. Az Osztrák Köztársaságban az alkotmányszintü szabályozások szintjére van emelve a hat hivatalosan is elismert népcsoport oktatásával kapcsolatos minden törvény annak ellenére, hogy ezek tartományi szinten valósulnak meg. A Burgenlandi Kisebbségi Iskolatörvény (641/1994) a tartományban élő magyarok, horvátok és romák oktatási jogait szabályozza elemi iskolai szinttől az érettségiig. A törvény hozzájárult ahhoz, hogy a népcsoportok oktatási jogai kiszélesedtek, s a tantervi keretek modernizálásával a kisebbségi oktatás minősége is javult. A szabályozás egyik legfontosabb eleme, hogy az 1937-es törvényhez képest megszűntek a cenzusokon alapuló százalékos kötöttségek, azaz Burgenland bármely településének iskolájában oktatható a három népcsoportnyelv, ha megvan az osztályok vagy csoportok beindításához szükséges törvényben előírt jelentkezői létszám. A törvény az elemi iskolákban a szabadon választott nyelvtanuláson túl engedélyez: kétnyelvű (magyar/német, vagy horvát/német) oktatást, ill. a csak kisebbségi nyelvű (csak magyar/horvát) iskolák/osztályok létrehozását és működését is lehetővé tesz. Ez utóbbi esetben heti hat órában kötelező a német nyelv tanítása. Középiskolai szinten csak kétnyelvű oktatást engedélyez. 306
