Kolláth Anna (szerk.): A muravidéki kétnyelvű oktatás fél évszázada (Bielsko-Biala - Budapest - Kansas - Maribor - Praha, 2009)
2. Fejezet: A kétnyelvű oktatás Kárpát-medencei kontextusai - Simon Szabolcs: Tantervek régen és ma
Tantervek régen és ma szociális és magatartási komponenseket és attitűdöket, az érzelmeket, valamint az értékeket.” (Vass 2007) A tananyagtartalom kiválasztásában és elrendezésében egyre nagyobb jelentőségük van a fejlesztendő képességeknek. Műveltségűnk alapvető tartalmi elemeinek működtetésében kiemelt szerepet játszó képességeink azonban igen szerteágazóak. Tantervi megjelenítésükben, ill. hatékony strukturálásukban a személyiség szerkezetének és alapvető összetevőinek a feltárása volt az első lépés. A kutatások alapján az alábbi személyiségkomponensek jelentik a képességek, azaz kompetenciák elrendezésének egyik kiindulópontját: aktivitás, szociabilitás, motiváltság, emocionalitás, tudás (vö. Vass Vilmos 2007). Szlovák megfelelője a kompetencie. Kulcskompetenciák -„A modern, tudás alapú, erős gazdasági versenyre, politikai demokráciára, az emberi kapcsolatok humanitására épülő társadalomban az iskolázás során kialakítandó, megerősítendő és fejlesztendő kompetenciák (tudások, készségek, képességek) rendszerének leglényegesebb, alapvető elemei. A Nemzeti alaptanterv ezekre tételesen épít” (NAT-szótár). Európai uniós ajánlásra a szlovákiai közoktatásban a következő nyolc kulcskompetenciával számolunk: 1. az anyanyelvi kommunikáció, 2. az idegen nyelveken folytatott kommunikáció, 3. a matematikai kompetencia, és alapvető kompetenciák a természet- és műszaki tudományok területén, 4. a digitális kompetencia, 5. a tanulni tudás kompetenciája, 6. a szociális és állampolgári kompetenciák, 7. a kezdeményező- és vállalkozókészség, 8. a kulturális tudatosság és kifejezőkészség. „Az iskolai műveltség tartalmának irányadó kánonja tehát nem más, mint a kulcskompetenciák4 meghatározott kerete” (Vass 2007). A fogalom szlovák megfelelője a klűcové kompetencie. Kompetencia alapú -1. Első értelmezésben a kompetenciaalapúság a tanterv taxonómiáját meghatározó szakmai elkötelezettséget jelenti. A kompetencia alapú tanterv hátterében egy olyan személyiségelmélet húzódik, amely a személyiség fő alkotóelemeiként a kompetenciákat (személyes, kognitív, szociális és speciális kompetenciák) jelöli meg, és - azokat komponensrendszerekként értelmezve - komplex képességek, készségek és rutinok hierarchikusan felépített rendszerét használja. 2. A második értelmezés az ember által elvégezhető tevékenységekhez, megoldható feladatokhoz köti a kompetenciákat (valaki kompetens valamilyen tevékenységgel összefüggésben, ha képes megoldani az ahhoz a tevékenységhez tartozó szokásos feladatokat). A tantervben e kompetenciák, továbbá fejlesztési feladatok, tevékenységek, képességek és készségek kapnak szerepet, mindig feltételezve mögöttük egy tudásrendszert is. foglalkozik azzal, hogy a különböző közösségekben mi minden szükséges ahhoz, hogy kommunikatív kompetenciával rendelkezzünk (vö. Trudgill 1997: 38). 4 A fogalom bírálatához vö. Páskándi 2006. 289
