Kolláth Anna (szerk.): A muravidéki kétnyelvű oktatás fél évszázada (Bielsko-Biala - Budapest - Kansas - Maribor - Praha, 2009)
2. Fejezet: A kétnyelvű oktatás Kárpát-medencei kontextusai - Szabómihály Gizella: Mit oktat(ss)unk nyelvhelyesség címszó alatt a határon túli iskolákban?
Szabómihály Gizella a változatnak a normáját „abszolút”, minden beszédhelyzetben alkalmazandó normának tartják. Jól példázza ezt a 2001-es új gimnáziumi tanterv, illetve az alapkövetelmények, ezekben ugyanis a nemstandard nyelvváltozatok, illetve azok jellemzői (már amennyiben említve vannak) negatív értékelést kapnak: [A tanuló] „Hozzon fel példákat a nyelvjárásokban használt toldalékok helytelen formáira!” (Vzdelávací standard 2001: 7); „Hozzon fel példákat a helytelen szóhasználatra, amely a kétnyelvűségből fakad, majd keresse meg ezek helyes formáit!” (Vzdelávací standard 2001: 5). A tankönyvek példaanyaga csekély kivételtől eltekintve irodalmi szöveg, esetleg szólás vagy közmondás, a diákok elé követendő példaként - még szóbeli közlés esetén is - Petőfi Sándor, Arany János, Babits Mihály stílusát állítják.1 Amint említettük, a nyelvtanoktatás célja a diákok kommunikatív készségeinek a fejlesztése volna, a valóságban azonban a grammatikai rendszer oktatása folyik, szövegtani kérdésekkel csak a 9. osztályban találkoznak a tanulók. Mivel azonban ennek a témakörnek a példaanyaga is kizárólag irodalmi szövegrészlet, a tanulók úgy fejezik be az általános iskolát, hogy a magyarórákon csak szépirodalmi szövegekkel találkoznak. 3. A nyelvművelés és nyelvhelyesség a tantervek és a tankönyvek tükrében Sem a tankönyvek, sem a tantervek nem tisztázzák a nyelvművelés és a nyelvhelyesség fogalmát, a nyelvhasználati és fogalmazási tanácsokból azonban nyilvánvaló, hogy a szerzők nyelvművelésen elsősorban a nyelvi műveltség elmélyítését, nyelvi helyességen pedig a standard köznyelvi normának megfelelő kifejezésmódot értik. Ez a megközelítés lényegében azonos a hagyományos nyelvművelést Szlovákiában reprezentáló Jakab István felfogásával2. Jól példázza ezt az 5. osztályos tankönyv bevezetője, amelyben a szerző így szólítja meg a tanulót: „Igyekezz minél alaposabban megismerni anyanyelved szerkezetét, 1 2 1 Jegyzetek „’Én mondtam neki, de ő erre azt mondta, hogy mondjam másnak, mert nem hiszi el úgyse, amit mondtam.' Ismerősek ugye az ilyen kezdetlegesen szerkesztett mondatok? kezdetlegesek azért, mert bennük egy szó, egy igei állítmány ismétlődik. A sok mondta arra vall, hogy a fogalmazónak szűkös a szókincse. [...] Az irodalmi művek olvasása közben a jó szemű ember észreveszi azt, hogyan fogalmaz, miképpen fejezi ki magát az író vagy a költő. Lássuk csak, mit figyelhetne meg a János vitézben az aztmondjákoló diák!” [Kiemelések az eredeti szövegben.] (Nagy 1998: 22-23). 2 „A csehszlovákiai magyar nyelvművelésnek arra kell törekednie, hogy a) a magyar nyelv rendszerének és törvényeinek megismertetésével, b) a nyelvhasználati készség fejlesztésével egyre magasabb szintre emelje a csehszlovákiai magyarok nyelvi műveltségét.” (Jakab 1994: 51). 254
