Kolláth Anna (szerk.): A muravidéki kétnyelvű oktatás fél évszázada (Bielsko-Biala - Budapest - Kansas - Maribor - Praha, 2009)
2. Fejezet: A kétnyelvű oktatás Kárpát-medencei kontextusai - Lanstyák István: Nyelvi probléma és iskola
Nyelvi probléma és iskola A kérdés oktatási vonatkozásaival kopcsolatban elég jelzésszerűen utalni néhány közismert tényre: fontos lenne, hogy az általános és középiskolai pedagógus ne legyen beszédhibás, s így ne szolgáljon negatív mintául a gyermekek számára; legyenek elméleti ismeretei a beszédhibákról, és képes legyen ezeket a tanulóknál felismerni; a probléma kezelését viszont szakemberre (azaz logopédusra) kell bíznia. És persze beszédhibás gyereket lehetőleg ne küldjön kiejtési versenyre vagy szavalóversenyre, még ha más tekintetben mintaszerű is a kiejtése és előadásmódja. 3. Nyelvi hiányból adódó nyelvi problémák Mikroszinten a nyelvi hiány azt jelenti, hogy a beszélő, ill. a hallgató az adott helyzetben szükséges nyelvi formát nem ismeri, rosszul ismeri vagy (a beszélőnek) nem jut éppen eszébe (Lanstyák 2000/2002; 1. még Péntek 2001: 47, 138-140 és passim; 2009). Ha a beszélő egyáltalán nem ismeri a szükséges formát vagy rosszul ismeri, szükebb értelemben vett nyelvi hiányról beszélünk; ha ismeri ugyan, de éppen nem jut eszébe, nyelvi lapszusról van szó, de a nyelvi lapszus inkább a beszédmegvalósulás zavarai közé tartozik, csak felszíni megnyilvánulását tekintve nyelvi hiányjelenség (ez az oka annak, hogy föntebb már foglalkoztunk vele). A nyelvi hiányhoz kapcsolódó fontos fogalom a nyelvi hiba is. A nyelvi hiba a beszélő nyelvtudásbeli hiányosságának a megnyilvánulása; olyan nyelvi forma, amelyet a beszélő nem csupán alkalmilag, tévesztésképpen használ, hanem rendszeresen, mivel nincs tudatában annak, hogy az illető forma az adott beszélőközösségben általában vagy valamely kontextushoz, beszédhelyzethez kötődően nem normatív. Nyelvi hibákat elsősorban a nyelv-, ill. nyelvváltozat-elsajátítás és a nyelv-, ill. nyelvváltozat-felejtés folyamán követnek el az emberek. A nyelvi hibák egy részének nyelvi interferenciaaz oka; egy nyelven belül nyelvbeli, kétnyelvűségi körülmények közt nyelvközi interferenciáról beszélhetünk. Az írott nyelv vonatkozásában ehhez a típushoz tartoznak a helyesírási hiányjelenségek és hibák is; vagyis azok az esetek, amikor a beszélő problémája az, hogy egy szót vagy kifejezést nem tud helyesen leírni vagy pedig hibásan írja le (nem figyelmetlenségből, hanem helyesírási ismereteinek hiányossága miatt). Makroszinten nyelvi probléma az, ha a beszélő vagy a hallgató nem ismeri a számára szükséges nyelvváltozatot vagy nyelvet. Kisebbségi helyzetben az egyszerű beszélőknek sok helyen (szinte) csak a mindennapi beszélt nyelv használatára van lehetőségük, ezért annyira általános, hogy a beszélők első nyelvük standard és szaknyelvi változatait nem ismerik eléggé, ez pedig bizonyos élethelyzetekben gondot okozhat. Azoknál az embereknél, akik 239
