Kolláth Anna (szerk.): A muravidéki kétnyelvű oktatás fél évszázada (Bielsko-Biala - Budapest - Kansas - Maribor - Praha, 2009)
2. Fejezet: A kétnyelvű oktatás Kárpát-medencei kontextusai - Péntek János: A romániai magyar közoktatás a kétnyelvűség szemszögéből
A romániai magyar közoktatás a kétnyelvűség szemszögéből KOCSIS Károly - BOTTLIK Zsolt - TÁTRAI Patrik 2006. Etnikai térfolyamatok a Kárpát-medence határainkon túli régióiban (1989-2002). Budapest: MTA Földrajztudományi Kutatóintézet. KONTRA Miklós - SZILÁGYI N. Sándor 2002. A kisebbségeknek van anyanyelvűk, de a többségnek nincs? In: Kontra Miklós-Hattyár Helga szerk., Magyarok és nyelvtörvények. A Magyarságkutatás könyvtára XXVI. Budapest: Teleki László Alapítvány. 3-10. KÖTŐ József 2000. Reform és kisebbségi oktatás. In: Bodó Barna szerk.: Romániai magyar évkönyv 2000. Temesvár-Kolozsvár: Szórvány Alapítvány, Polis Könyvkiadó. 97-103. MURVAI László 2004. A romániai magyar közoktatás mennyiségi paramétereiről és az anyanyelvtanítás kérdéseiről. Közoktatás XV/10, 4-6. PÉNTEK János 1999. A megmaradás esélyei. Anyanyelvű oktatás, magyarságtudomány, egyetem Erdélyben. Budapest: A Magyar Nyelv és Kultúra Nemzetközi Társasága. PÉNTEK János 2004. Anyanyelv és oktatás. Csíkszereda: Pallas-Akadémia. SOMAI József szerk. 2003. A romániai magyar oktatási hálózat jövőképe. Kolozsvár: Iskola Alapítvány. SORBÁN Angella 2000. „Tanuljon románul a gyermek, hogy jobban érvényesülhessen”. Az asszimiláció természetrajzához. Magyar Kisebbség VI/3, 167-180. SORBÁN Angella - DOBOS Ferenc 1997. Szociológiai felmérés a határon túl élő magyar közösségek körében az asszimiláció folyamatairól. Magyar Kisebbség III/3-4, 293-323. SZILÁGYI N. Sándor 2004. Az asszimiláció és hatása a népesedési folyamatokra. In: Kiss Tamás szerk., Népesedési folyamatok az ezredfordulón Erdélyben. Kolozsvár: RMDSZ Ügyvezető Elnökség-Kriterion Könyvkiadó. TÁNCZOS Vilmos é. n. A moldvai csángók lélekszámáról. In: Pozsony Ferenc szerk., Csángósors. Moldvai csángók a változó időkben. Budapest: A Magyarságkutatás Könyvtára XXIII. 7-32. Madžarsko javno šolstvo v Romuniji z vidika dvojezičnosti Avtor - po uvodnih opombah, v katerih na splošno predstavi madžarsko manjšino v Romuniji - seznani s predpisi, ki urejajo učni jezik/učne jezike in tiste pogoje, ki določajo delovanje ustanov z madžarskim učnim jezikom v Romuniji. Šolstvo imajo za dvojezično, s pomembno omejitvijo maternega jezika, to je, da geografijo in zgodovino poučujejo v romunskem jeziku, in z neugodnim razlikovanjem, da glede romunskega jezika ne razlikujejo med učenci z romunskim in madžarskim maternim jezikom. Veliko pomanjkljivosti in težav manjšinskega šolstva izhaja iz tega, da se šolska oblast (ministrstvo, šolska inšpekcija) ne ravna diferencirano z izobraževanjem različnih manjšin, ne posveča pozornosti značilnostim posameznih jezikov in manjšinskih skupnosti. Avtor opravi analizo pogojev poučevanja maternega jezika in jezika države. Uspešnost pri poučevanju romunskega jezika znatno 215