Kolláth Anna (szerk.): A muravidéki kétnyelvű oktatás fél évszázada (Bielsko-Biala - Budapest - Kansas - Maribor - Praha, 2009)
I. Fejezet: A Muravidék és kétnyelvű oktatása - Gasparics Judit: Nyelvhasználat és írásbeli szövegalkotás a kétnyelvű Muravidéken
Gasparics Judit Nyelvhasználat és írásbeli szövegalkotás a kétnyelvű Muravidéken „ Valójában kik is a muravidéki magyarok? Kik azok, akik a köreikbe tartoznak, milyen alapon tartoznak össze? Mi teszi őket muravidéki magyarrá? ...Hogyan reprezentálja a muravidéki magyarság önmagát? S ezt hogyan látják azok, akik nem muravidékiek?” (Zágorec-Csuka 2008: 90) 1. Dolgozatom tárgya a nyelvhasználat és az írás kapcsolatának vizsgálata kétnyelvű környezetben. 2007 júniusában az I. Számú Lendvai Kétnyelvű Általános Iskola (Dvojezična osnovna šola I Lendava) 9. évfolyamán a tanulók magyar nyelvből egy feladatlapot töltöttek ki.1 A mérésben 57 tanuló vett részt: a magyar mint anyanyelv csoportból 14 (magyarl), a magyar mint második nyelv (a környezet nyelve; magyar2) csoportból 43. A feladatlapok kitöltésénél nem voltam jelen, az iskolának ímélben küldtem el az anyagot, és a magyartanárok töltették ki a lapokat. A rendelkezésre álló idő egy tanóra volt. A magyartanároktól kapott előzetes információk alapján két különböző feladatsort állítottam össze: az anyanyelvi csoportban O. Nagy Gábor Mi fán terem? című könyve nyomán egy szólásmagyarázatot kaptak a tanulók, majd a szöveg alapos elolvasása után válaszolniuk kellett négy kérdésre (Antalné-Raátz 2003: 64). Célom az volt, hogy lemérjem a lendvai diákok szövegértését. A második feladatban a mondatokba kellett megfelelő alakban beírni az igéket, ill. a főnevek esetében az esetragokat. Itt arra voltam kíváncsi, hogy vannak-e nyelvjárási alakok, valamint más, a standardtól való eltérések. A harmadik feladatban saját magukról kellett írniuk a gyerekeknek: konkrétan arról, mivel töltik szívesen a szabadidejüket. Itt pedig a fogalmazási készség tesztelése volt a szándékom. A magyar mint második nyelv csoportban elsősorban a kommunikációs feladatok voltak hangsúlyosak, azért, mert azt vizsgáltam, hogy a magyart második nyelvként tanuló diákok tudják-e a nyelvet különböző helyzetekben használni. Kontrollcsoportnak a magyar-szlovén határ mentén, Lentiben választottam egy 1 Ezúton is köszönöm a lendvai és a lenti iskola igazgatóinak, hogy lehetővé tették a felmérést, Zágorec-Csuka Juditnak, Keszthelyiné Olasz-Szabó Tímeának és a magyartanároknak, hogy segítségemre voltak. A feladatlapok értékeléséhez és a továbbgondoláshoz nyújtott segítségért Kolláth Annát illeti köszönet. 159
