Kolláth Anna (szerk.): A muravidéki kétnyelvű oktatás fél évszázada (Bielsko-Biala - Budapest - Kansas - Maribor - Praha, 2009)
I. Fejezet: A Muravidék és kétnyelvű oktatása - Göncz László: A muravidéki kétnyelvű oktatás bevezetésének előzményei és körülményei
Göncz László A kérdéssel valamennyire mélyrehatóbban, két esztendővel korábban az általános tanügyi reform keretében kezdett el foglalkozni a lendvai járási tanügyi tanács és egy különbizottság. Az előkészületek azonban főképpen politikai légkörben zajlottak, hiszen az említett két testület nem tekinthető tartalmi-módszertani munkacsoportnak. Az új iskolahálózat szervezésénél a tantermek és azok felszerelése jelentette 1957 nyarán a legnagyobb gondot, emellett azonban komoly problémaként rendszeresen említették a kétnyelvűséggel kapcsolatos kérdéskört is. Úgy tervezték, hogy a lendvai „nyolcosztályos iskolák nemzetiségi szempontból kevertek lesznek”. Már akkor utaltak arra, hogy az ilyen osztályokban a tanítás magyar és szlovén nyelven folyna. Lendván két általános iskolát kívántak létrehozni (ami egyébként később be is következett): az egyiket az addigi alsó gimnázium, azaz az egykori polgári iskola épületében, a másikat pedig a várban. Ötosztályos fiókiskolaként említették Völgyifalut és Gyertyánost magyar tannyelvvel, Pincemajort pedig szlovén tannyelvvel, míg háromosztályos, mindkét nyelven megszervezett tagozatokat terveztek Csentében és Petesházán, Kapcán viszont magyar tannyelvűt. Dobronakon hasonlóan kéttannyelvű központi iskolát terveztek, amelynek a göntérházi ötosztályos, a radamosi pedig háromosztályos tagiskolája lett volna. A terveket még abban az esztendőben, tehát 1957-ben végre akarták hajtani, amire aztán akkor mégsem került sor. A differenciáltan megszervezett szlovén és magyar tannyelvű általános iskola gondolatát azért tartották akkor elfogadhatatlannak, „mert a két nemzetiség nem oszlik csoportokra, hanem együttműködik”. A fontos oktatásszervezési kérdések átpolitizált légkörére utal, hogy az említett, „forradalminak” titulált reformtörekvésekkel kapcsolatosan a tömegszervezetek és a választók gyűlésétől vártak véleményt és konkrét állásfoglalást.10 Az említett, reformintézkedéseknek minősített gyakorlati folyamatok 1957-ben összefüggtek a Szlovéniában élő kisebbségek iskolaügyét rendezni hivatott törvényalkotással. Az új törvénytervezet azonban még egy lépéssel az említett kétnyelvűségi tervek mögött haladt. Ugyan a politikai tömegszervezetben (DNSZSZ) úgy értékelték, hogy az új törvény „széleskörűen biztosítani fogja a kisebbségeknek az iskolaügyre vonatkozó jogát, ami egyenlő mértékben vonatkozik a kisebbségi iskolákra és a kisebbségi párhuzamos osztályokra”. A kettő között csupán szervezeti jellegű különbséget véltek felfedezni, ugyanis kisebbségi iskolát ott kívántak létesíteni, ahol a tanulók nagyobb része a nemzeti kisebbséghez tartozott, párhuzamos osztályokat pedig olyan közegekben, ahol a 10 Pomurski Vestnik, Glasilo Socialistične zveze delovnega ljudstva za Pomurje - A Pomurjei Dolgozó Nép Szocialista Szövetsége hetilapjának magyar nyelvű kiadása (a továbbiakban: PV magyar kiadása). II. évfolyam, 9. szám, Murska Sobota 1957. július 25. 3. 104
