Zágorec-Csuka Judit: A magyar-szlovén és a szlovén-magyar irodalmi kapcsolatok tükröződése a fordításirodalomban (Pilisvörösvár, 2015)
4. Szlovén szépirodalom magyar nyelven a 20. század 60-as éveitől a 21. század elejéig
Orsolya Körtvélyessy Klárával és Reiman Judittal együtt lefordította a Kronske priče c. kötetet Koronatanúk címmel, a kilencvenes évek fiatal szlovén elbeszélőit is, amelye a Jelenkor Kiadónál jelent meg 2002-ben. 2011- ben jelent meg a L’Harmattan Kiadónál Drago Jančar A névtelen fa (Drevo brez imena) című regénye Gállos Orsolya fordításában, aki jegyzeteket is írt a fordításhoz. A kötet utószavában Lovas Ildikó a következőket írta a műről: „Az otthon megteremtése egyik tétje Drago Jančar regényének. Miközben sem az otthonra, sem a térre, sem az időre nem mondhatjuk többet azt, hogy tudnánk, merre található, miből áll össze, miért fontos úgy, mint a nagyszülőinknek (ragaszkodást jelent), miért nem az többé (»ahol a macskám, én is ott vagyok otthon«).” (Lovasi Ildikó, 2011:275) A regényben megelevenednek a múlt mítoszai, Szlovénia, a Balkán és a kontinens válsága, a második világháború ideje és a fél évszázaddal későbbi balkáni háború időszaka. Aleš Car Kutyatangó / Pasji tango című regényét Lanczkor Gábor fordította magyar nyelvre, amely 2006-ban jelent meg a JAK - L'Harmattan Kiadó gondozásában, a JAK Világirodalmi sorozatban. A kortárs szlovén irodalom meghatározó regénye Ljubljanában játszódik, 1999 fülledt augusztusában. Főszereplője Viktor Viskas, a magánéleti válságba került és otthontalanságra jutott fiatal író, valamint egy köztéri szobor, amelyet Edvard Kardeljnek, a volt jugoszláv állam egyik vezéralakjának emeltek, és amely, Viktorhoz hasonlóan, hirtelen elveszti a lába alól a talajt, a múltat jelképező alkotás ugyanis politikai és művészeti viták kereszttüzébe kerül. A „főhősöknek” ezt a kapaszkodók nélküli útkeresését, célját vesztett és önmagába forduló haláltáncát jeleníti meg a Kutyatangó, szatirikus panorámát nyújtva az ezredvégi fiatal szlovén állam mindennapjairól. Aleš Čar prózaíró Ljubljanában született, művei a legrangosabb szlovén irodalmi folyóiratokban jelentek meg. Legelső regényével (Igra 98 Fordította: Lanczkor Gábor
