Zágorec-Csuka Judit: A magyar-szlovén és a szlovén-magyar irodalmi kapcsolatok tükröződése a fordításirodalomban (Pilisvörösvár, 2015)
4. Szlovén szépirodalom magyar nyelven a 20. század 60-as éveitől a 21. század elejéig
angelov in netopirjev - „Denevérek és angyalok játéka”) elnyerte az 1996-97-es évek legjobb szlovén elsökönyves szerzőjének járó díjat. A Kutyatangó 1998-ban megjelent, második regénye. Car olyan világot teremt, amin keresztül a vizsgált társadalmi-politikai jelenségek ironikus fénytörésben látszanak: az egyesek által nemzeti hősnek, mások által árulónak tartott Kardelj szobrának eltávolítása körüli érzelmi fellángolások, a brezjei Mária-kegyhely felértékelődése, a boszniai háborúból menekültek helyzete és így tovább. Redukált eszközökkel, de állandó humorral kíséri figuráit a pusztuláshoz, az erőszakhoz, a leépüléshez vezető úton, hogy egyszerre sírjon és nevessen rajtuk. Regényében atmoszférát teremt, amelyre emlékezni fog, aki olvasta (http:// www.litera.hu/hirek/ales-car-kutyatango). 2006-ban jelent meg a BabelPress kiadásában Aleš Šteger Protuberancia című kötete Orcsik Roland /ordításában. A kötet utószavában Darvasi László méltatta a költőt és költészetét a következő gondolatokkal: „Šteger közeli rokona a »mi« Pilinszkynknek, vagy Orbán Ottónak, vagy a cseh Holannak, az amerikai Lowellnek, Celannak, Bennek, s mondok valami bátrat, rokona ő a szakralitás pompáját oly hidegen, pontosan, már-már kegyetlen fénnyel felfestő Mészöly Miklósnak is. Šteger néhol úgy használja a mondatot, mint a szikét. Merészen megmetszi az élet anyagát, mert tudja, igazán látni annyi, mint a felszín alá hatolni.” (Darvasi László, 2006:89) 2003-ban jelent meg az Európa Könyvkiadónál Vladimir Bartol Alamut című regénye Körtvélyessy Klára fordításában. Vladimir Bartol szlovén keletkutató 1938-ban írta a regényt, de kezdetben nem volt ilyen visszhangja a műnek, csak 2001. szeptember 11. után figyelt fel rá a világ. A regény története szerint a tizenegyedik századi Perzsia északi hegyvidékén áll a bevehetetlen sasfészek, Alamut vára. Innen indítja el szent háborúját a perzsa birodalom ellen a hitében csalódott várúr, Haszan ibn Szabáh. A borotvaéles eszű, hallatlanul művelt filozófust kiválóan képzett harcosok, hitoktatók, tudósok maroknyi csapata segíti. Feladatuk, hogy kéttucatnyi jó képességű, önként jelentkező fiatalembert természettudományra, matematikára, zenére, verstanra, irodalomra tanítsanak. A fiatalok kemény harci kiképzést is kapnak. Minden lépésüket a Koránból vett idézetek irányítják. Ok lesznek majd ibn Szabáh követei, terveinek végrehajtói, mozgalmának terjesztői az iszlám világban. A legkiválóbbakat ibn Szabáh fejedelmien megjutalmazza: már most beléphetnek a paradicsomi kertekbe, amelyeket a Korán azoknak 99
