Zágorec-Csuka Judit: A magyar-szlovén és a szlovén-magyar irodalmi kapcsolatok tükröződése a fordításirodalomban (Pilisvörösvár, 2015)
4. Szlovén szépirodalom magyar nyelven a 20. század 60-as éveitől a 21. század elejéig
az értelemben több is és kevesebb is egy kópéregénynél, hiszen szerkezetét éppen a nagytörténelem és a személyes sors metszéspontjai határozzák meg, epikai törvényeit egyfelől a mindenkori történelmi események, másfelől az egyszemélyes mítosz fordulatai alakítják. Kovič mélységesen hisz mindezen történések szerves mivoltában és dokumentálhatóságában, viszonyát hozzájuk a regényvilágban való személyes szerepével hitelesíti. (Szíjártó Imre, 2002:210) A fordításirodalom csökkenését valamelyest pótolta a magyarországi folyóiratokban, pl. az Életünkben, az ef-Lapokban, a Jelenkorban, a Nagyvilágban, a Holmiban, a Magyar Naplóban, a Tiszatájban szlovén irodalomból származó fordítások megjelenése. A muravidéki alkotókat a magyar olvasók a magyar nemzetiségi közösség közvetítésével megjelenő két antológiából is megismerhették: az első a Sozvočje / Összhang című kétnyelvű antológia, amelyet 1989-ben adtak ki a muravidéki szlovén és magyar költők verseinek a válogatásából. 4. 5. Fordításirodalom a 21. század első évtizedében a szlovén irodalomból 2003-ban adták ki a Mostovi / Hidak című kétnyelvű antológiát, amely a muravidéki költők verseit tartalmazza. 2006-ban jelent meg Zágorec- Csuka Judit fordításában A muravidéki és a ráhavidéki kortárs szlovén irodalom antológiája, amely a muravidéki és a rábavidéki írók közül Štefan Huzjan, Olga Paušič, Štefan Kardos, Millász Mária, Emest Ružič, Branko Pintarič, Zdenko Huzjan, Tine Mlinarič, Karel Turner, Feri Lainšček, Lučka Zorko, Jože Olaj, Suzanne Király-Moss, Milan Vincetič verseit, Feri Lainšček, Milan Vincetič, Karolina Kolmanič, Karel Holec, Irena Barber, Franček Mukič, Ernest Ružič, Olga Paušič, Miki Milivoj Roš, Zdneko Huzjan, Štefan kardoš, Norma Bale, Robert Titan Felix, Dušan Šarotar és Bea Baboš Logar prózáját, valamint Evgen Car drámájának részletét, Franci Just, Marija Kozar-Mukič és Zágorec-Csuka Judit tanulmányait tartalmazza. Franci Just szlovén irodalomtörténész szerint a fordítóknak még több ezer le nem fordított oldal marad fordításra, amelyek kitűnő irodalmi művekben vannak megírva, és feltételezik egymás szellemi megismerését, ezért is üdvözöljük újra és újra az olyan antológiákat, mint a 93
