Zágorec-Csuka Judit: A magyar-szlovén és a szlovén-magyar irodalmi kapcsolatok tükröződése a fordításirodalomban (Pilisvörösvár, 2015)

4. Szlovén szépirodalom magyar nyelven a 20. század 60-as éveitől a 21. század elejéig

nélkül. A világirodalom kiadását továbbra is főként az Európa Könyvkiadó képviselte.

A szlovén irodalmi müvek magyar nyelvű fordításai, amelyek a 80-as években jelentek meg, fokozott érdeklődésre utalnak a magyar kiadók részéről, tudniillik Ivan Cankar Martin Kačur (Egy idealista élete, 1981) müvének fordítása mellé - ebben az évtizedben a legtöbb munkát Gállos Orsolya végezte - csatlakoztatták Vitomil Zupant (Menuet za kitaro / Menüett gitárra, 1981), Lojze Kovačičt (Resničnost / A Valóság,

1984) , Srečko Kosovelt válogatott verseit (Ősz a karsztokon, 1984), Drago Jančart (Galjot / A gályarab,

1985) , a Kígyómenny asszony című szlovén népmesegyűjteményt (1989),

Edvard Kocbeket (Strah in pogum /

Félelem és bátorság, 1989), Branko Hofmant (Noč do jutra / Reggel is sötét van, 1989) és Miloš Mikelt (Stlin, despot / Sztálin: A zsarnok,

1989). Ide tartozik a Sozvočje / Összhang (1981) című antológia, amelyben hat Ausztriában élő karintiai szlovén költő és öt Muravidéken élő magyar költő verseit publikálták, továbbá a Hogy is állunk? (1984) - a szlovén költészet új antológiája és a szlovén dráma antológiája, amely 1989-ben jelent meg A hódító címmel, és tartalmazza Andrej Hieng azonos című drámáját, Drago Jančar Veliki briljantni valček (Nagy briliáns valcer, amelyet ebben az évben mutattak be Veszgy

idealista

VÁLOGATOTT

ELBESZÉLÉSEK

Fordította: Tóth Ferenc, Gállos Orsolya és Gyertvai Mária

90

Fordította: Gállos Orsolya