Zágorec-Csuka Judit: A magyar-szlovén és a szlovén-magyar irodalmi kapcsolatok tükröződése a fordításirodalomban (Pilisvörösvár, 2015)

3. A magyar szépirodalom fordítása 1945 után - történeti és művelődéstörténeti háttér

rul, osztályharcosság, szociális világnézet jellemzi, ennek jegyében indul a Híd Könyvtár. 1940 végén betiltják, 1941-től a Világkép lépett örökébe, amelyet három szám után, 1941 áprilisában szintén betiltanak. Az 1945. október-novemberi kettős számmal újraindult. Továbbra is ideológiai folyóirat, irodalma szocialista, realista szellemiségű. Majtényi szerkesztésekor alakult vissza irodalmi folyóirattá. 1959-ben megalapítják a Híd Irodalmi Díjat. A Forum Lap- és Könyvkiadó Vállalat kiadói tanácsa által a Híd fennállásának negyed évszázados jubileumára alapított díj, amelyet évente ítélnek oda jugoszláviai magyar írónak az előző évben kiadott s a zsűri által legjobbnak nyilvánított könyvéért. A Híd létrehozását a fejlődő könyvkiadás és a gazdagodó irodalmi élet egyaránt indokolttá tette. Eredeti elképzelés szerint a Híd-díjas mű szerbhorvát fordításban is megjelenik, ez azonban egy esetben sem történt meg (Gerold László, 2001:95-97). 1963-tól az új magyar irodalom peremre szorult alkotóinak (Weöres Sándor, Déry Tibor, Mándy Iván, Hernádi Gyula, Mészöly Miklós, Tandori Dezső) nyújt közlési lehetőséget. A 60-as években előbb képzőművészeti, majd tematikus irodalmi mellékletek, antológiák, különszámok jelennek meg a Hídban.

VASI SZEMLE - A Pável Ágoston által 1933-tól szerkesztett, Szombathelyen megjelenő Vasi Szemle a lapalapító életében elkötelezte magát a szlovén-magyar kulturális közeledés mellett. Pável Ágoston a saját lapjában a Ljubljanában élő Novakhoz hasonlóan rendszeresen tájékoztatta olvasóit a legjelentősebb szlovéniai irodalmi eseményekről. Személyesen is ellátogatott a szlovén fővárosba, hogy ottani elvbarátait megismertesse a náluk zajló irodalmi életről. A Budapest és Ljubljana közötti földrajzi távolságot is mintegy áthidalva, Szombathely szellemi kikötője, állomása lett a szlovén-magyar irodalmi kapcsolatoknak. Pável Ágoston halálát követően vált igazán világossá, hogy a későbbiek folyamán intézményessé, s ezzel formálissá is váló kapcsolatok korábban a legteljesebb mértékben lelkes irodalombarátok odaadó igyekezetén alapultak. Štefan Barbarič így jellemzi a Pável Ágoston halálát követő korszakot: „Először is az ő halála, majd a jugoszlávellenes uszítások a sztálinizmus idején előidézték azt, hogy a szlovén vonatkozású információk Magyarországon a hét esztendő alatt majdnem teljesen eltűntek, s a megváltozott körülmények ellenére ennek következményeit nem kis mértékben ma is érezzük, éspedig elsősorban a megbízhatat69