Zágorec-Csuka Judit: A magyar-szlovén és a szlovén-magyar irodalmi kapcsolatok tükröződése a fordításirodalomban (Pilisvörösvár, 2015)
3. A magyar szépirodalom fordítása 1945 után - történeti és művelődéstörténeti háttér
verseskötetét (2005), amely a versek szlovén (B. Nagy Zsuzsanna tolmácsolásában) és német megfelelőit is tartalmazza. A muravidéki magyar nemzetiség irodalmára, amely több mint 50 éves könyvkiadási múltra tekinthet vissza, jellemző, hogy távol esett / esik a nagyobb irodalmi központoktól (Budapest, Ljubljana), de az utóbbi évtizedekben a fordításirodalomnak köszönhetően kezd ismertté válni. 2014-ben a muravidéki magyar költők versei is megjelentek szlovén fordításban az Iz jezika v jezik (Nyelvből nyelvbe, szerkesztő dr. Lidija Dimkovska) című antológiában, amely a Szlovéniában élő nemzetiségi és bevándorolt írók és költők müveit publikálta azzal a szándékkal, hogy a Szlovéniában élő más anyanyelvű szerzők alkotásai is ismertté váljanak a szlovén olvasóközönség számára. Zágorec-Csuka Judit költő 2014 szeptemberében részt vett a híres Vilenicai Nemzetközi Irodalmi Fesztiválon, amelynek keretében felolvashatta a verseit Ljubljanában a Szlovén írók Egyesületének a székházában. 3. 2. 6. A magyar szépirodalom közvetítő csatornái: a vajdasági magyar irodalom, a Híd folyóirat és a szombathelyi Vasi Szemle, a muraszombati Pomurska založba és a Franc-Franc kiadó A vajdasági magyar irodalom 1945 után is többirányú irodalomközvetítést látott el. A Magyarország felől érkező hatások gyakran innen jutottak tovább Ljubljanába. A műit század ötvenes éveiben bizonyos szlovéniai irodalmi körökben felértékelődött a vajdasági magyar irodalom. A szlovén-magyar irodalmi kapcsolatok terén közvetítő szerepe volt a Híd folyóiratnak, amelynek vállalt küldetése volt a jugoszláv népek irodalmának magyar nyelvű népszerűsítése, a magyar irodalom közvetítése és reflektálása is. A HÍD - (1934^10; 1945-): folyóirat. - Szabadkán indult, 1947-től Újvidéken megjelenő irodalmi, művészeti, társadalomtudományi kiadvány. A „társadalomtudományi és irodalmi” megjelölésű folyóirat indulásakor, címéhez illően, a hídverés eszméjét hirdeti („a keserű ma és az ígéretes holnap között”, a „régi és az új kultúra közé”, a „magyar és a délszláv nép kultúrája közé”, „korok, életfelfogások, nemzetek - hidat ember és ember közé”). 1936-tól balra tolódik, 1938-tól Jugoszlávia Kommunista Pártjának orgánuma, ekkor a szépirodalom háttérbe szo68
