Zágorec-Csuka Judit: A magyar-szlovén és a szlovén-magyar irodalmi kapcsolatok tükröződése a fordításirodalomban (Pilisvörösvár, 2015)
2. Magyar szépirodalmi művek fordítása szlovén nyelvre a 20. század közepéig
induló Kalendar srca Jezušovoga című katolikus kalendáriumnak, majd ugyanabban az évben jelentette meg a Marijin list című vallási folyóiratot, és 1913-ban a Novine című heti újságot. Ebben az időszakban a szlovén nyelv jogaiért a muravidéki iskolákban nagyon törekedett Jožef Košič / Kossics József, de aki szerette volna a szlovéneket magyarul is megtanítani, így 1833-ban Grazban kiadta Krátki návuk vogrszkoga jezika za zacsetnike / Kis magyar nyelvtan című művét, amely valójában Szalay Imre nyelvtanának a szlovén fordítása volt. A 19. század második felében kezdték lefordítani szlovén irodalmi nyelvre a magyar írók, irodalmárok műveit. Ezek az átültetések a német nyelvből, mint közvetítő nyelvből történt fordítások voltak, a szlovén fordítók a legnagyobb érdeklődést Jókai prózájának és Petőfi költészetének szentelték. A 20. század 20-as és 30-as éveiben János Flisar / Fiiszár János evangélikus vallású hit- és világi író, szótáríró, fordító és szerkesztő fordított a legtöbbet a magyar irodalom klasszikusaiból muravidéki szlovén (vend) nyelvre, különösen Mikszáthtól, Vörösmarty tói, Petőfitől, de nem csak klasszikusokat. Költőként és műfordítóként egyaránt remekelt, és szerkesztője volt az Augusztics Imre alapította Prijatel c. lapnak, majd a Muraszombat és Vidéke c. lapnak fordított szlovén cikkeket. Vendül szerkesztette az Evangelicsanszki kalendar és a Luther kalendar című naptárakat, amelyekben számos magyar dal fordítása szerepelt. Fordításai az Amerikai Egyesült Államokban is megjelentek, az Amerikanszki Szlovencov glász c. liberális lapban. A legnagyobb visszhangot a két háború közötti időszakban Madách Az ember tragédiája című drámájának a szlovén változata keltette, amelyet Tine Debeljak és Vilko Novak fordítottak szlovén nyelvre, 1940-ben a magyar PEN Klub a munkájukért elismerésben részesítette őket. A második világháború előtti korszakból János Flisar / Fiiszár János, a muravidéki evangélikusok közül az egyik utolsó ismertebb irodalmár, és az idősebb Jožef Klekl / Klek! József katolikus pap, író, újságíró, az alkalmi, hazaszeretetei kifejező verseivel és oktató jellegű gyermekverseivel. 1906 és 1919 között Franc Ivanocy / Ivanóczy Ferenc szerkesztette a Kalendara najszvetlejsa Szrca Jezusovoga c. kalendáriumot, 1918 és 1919 között a Novine című vendvidéki újságot, amelyben történeti, gazdasági cikkeket közölt. 30
