Zágorec-Csuka Judit: A magyar-szlovén és a szlovén-magyar irodalmi kapcsolatok tükröződése a fordításirodalomban (Pilisvörösvár, 2015)
2. Magyar szépirodalmi művek fordítása szlovén nyelvre a 20. század közepéig
2. 4. Összegzés A 19. század közepén János Kardos / Kardos János, hodosi evangélikus lelkész, muravidéki evangélikus vallású iskolák első dékánja az akkori oktatási igényeinek megfelelően számos magyar író, költő müvét fordította le szlovén nyelvre (Petőfi Sándor, Eötvös József, Arany János, Tompa Mihály, Vörösmarty Mihály, Vajda János, Gyulai Pál, Kisfaludy Sándor), és dolgozta fel a magyar népdalokat. Az élő regionális nyelv idején Kardos János (1801-1873) pátriájának meghatározó alakja volt. A legfontosabb szlovén nyelvű fordításának számít Arany János két elbeszelő költeménye: a Toldi és Toldi estéje, amelyek halála után jelentek meg. A Toldi muravidéki szlovén nyelvű fordítása tehát rendkívüli értékkel bír a két kultúrkör, a két irodalmi tér találkozásait tekintve. Nem vizsgálva a fordítás kortárs politikai megítélését, esztétikai szempontból a muravidéki regionális nyelv egyik szépirodalmi csúcsteljesítménye. Annak ellenére, hogy sokáig nem lehetett ismert a szélesebb olvasóközönség számára, fontos eleme annak a folyamatnak, amelynek köszönhetően a muravidéki szlovén nyelv a regionális irodalmi nyelv funkcióját betölthette. Mindezidáig hiányoznak azok az öszszegző monográfiák, amelyek a témát kimerítően tárgyalnák, mindazonáltal leszögezhető, hogy Kardos János Toldi-fordítása minden bizonnyal előkelő helyet foglal el a tárgyalt régió irodalmi kánonjában (Bakonyi Gergely László, 2014:14). Imre Agustič / Augusztics Imre (1837-1879) az első muravidéki szlovén nyelvű újság, a Prijatel (1875-1879) szerkesztője és kiadója, a lapjában publikált átdogozott magyar népköltészeti alkotásokat. A folyóiratát Pesten adta ki, és természetesen szlovén, ill. vend anyanyelvűeknek szánta, 1875-ben jelent meg. (Hazai nemzetiségek..., www...) Ez azt is jelentheti, hogy a kiegyezést követően a századforduló (19-20. század) magyarosítási törekvései mellett a Monarchia nemzetiségei lehetőséget kaptak Magyaroszág területén az anyanyelvükön való publikálásra. Augusztics a folyóiratában főleg elbeszéléseket, prózai alkotásokat, regényeket közölt fordításban Jókai Mórtól, Eötvös Józseftől, Kemény Zsigmondtól, Gyulai Páltól. A művelődéstörténet területen sokat tett a szlovén-magyar kapcsolatok kiépítéséért Franc Ivanocy / Ivanóczy Ferenc teológus, publicista, vallási-müvelődéstörténeti író, aki 1904-ben szerkesztője volt az akkor 29
