Zágorec-Csuka Judit: A magyar-szlovén és a szlovén-magyar irodalmi kapcsolatok tükröződése a fordításirodalomban (Pilisvörösvár, 2015)
2. Magyar szépirodalmi művek fordítása szlovén nyelvre a 20. század közepéig
írt magyar nyelven, később franciából fordított szépirodalmat és tájékoztató jellegű cikkeket a modern francia irodalomról. Ezzel a két irodalom közvetítőjévé vált. (Franci Just, 2006:11-19) A saját újságában, a Prijatelben „a. i.” iniciálékkal és „F. Moravski” álnéven saját prózai alkotásait és verseit is publikálta. Ebben az időszakban a szlovén nyelv jogaiért a muravidéki iskolákban sokat törekedett Franc Ivanocy / Ivanóczy Ferenc teológus, publicista, vallási-művelődéstörténeti író, aki a bántornyai (Turnišče) káplánnal, Kolar Peterrel együtt adta ki szlovén fordításban (Budapest, 1877) Gerely J. Bibliáját Maié biblie címmel. Ivanóczy a legtöbb szak- és publicisztikai cikkét magyar nyelven írta. 1878-ban a Vasmegyei Közlönyben írt egy tanulmányt a muravidéki szlovénekről A vendek címmel. Teológiai tanulmányainak elvégzése után Budapesten a Magyar Állam című újságban, majd az Alkotmányban közölt cikkeket. A 19. század 80-as éveiben pedig a Hittudományi Folyóiratban közölték teológiai tanulmányait. 1891-ben és 1892-ben a Muraszombat és Vidéke című újságban találhatjuk meg a publicisztikai írásait, amelyek irodalmi és politikai tartalmúak voltak. Franc Ivanocy központi személyisége volt a muravidéki katolikus egyháznak a 19. és 20. század fordulóján. 1904-ben szerkesztője volt az akkor induló Kalendar srca Jezusovo ga című katolikus kalendáriumnak, majd ugyanabban az évben jelentette meg a Marijin list című vallási folyóiratot, és 1913-ban a Novine című heti újságot. Magyarországon a 19. században számos polemikus cikk jelent meg a szlovénekről és a szlovének eredetéről. Jožef Košič / Kossics József szerette volna a szlovéneket megtanítani magyarul, és 1833-ban Grazban adta ki Krátki návuk vogrszkoga jezika za zacsetnike / Kis magyar nyelvtan című művét, amely valójában Szalay Imre nyelvtanának a szlovén fordítása volt. A művét Stanko Vraz és Raič Božidar keményen ellenezték. Kossics leírja a magyarországi szlovének történetét és kultúráját két könyvben. Lelkes híve és támogatója volt a kulturális, társadalmi és gazdasági fejlődésnek, ehhez írt verseket is, egyik A Pesti Magyar Színház megnyitására (1837), amelynek vend fordítását is maga tette közzé. A 19. század második felében kezdték lefordítani szlovén irodalmi nyelvre a magyar írók, irodalmárok műveit. Ezek az átültetések a német nyelvből, mint közvetítő nyelvből történt fordítások voltak, a szlovén fordítók a legnagyobb érdeklődést Jókai prózájának és Pető23