Zágorec-Csuka Judit: A magyar-szlovén és a szlovén-magyar irodalmi kapcsolatok tükröződése a fordításirodalomban (Pilisvörösvár, 2015)
6. Műfordítók - a magyar és a szlovén irodalom közvetítői
éveit hozták el életében. Csupán diákjainak a szeretete, valamint fiának és lányának születése jelentett gyógyírt eme állapotra. 1920-ban meghívták tanárnak a Ljubljanai Egyetemre, családi okok miatt nem vállalta. 1924-től haláláig a Szombathelyi Múzeum könyvtárának őre volt. 1941-ben a Szegedi Tudományegyetemen magántanárként habilitálják a délszláv irodalom és nyelvészet docenseként. Székfoglaló előadásának a címe: Mátyás király és a szlovének (Kralj Matjaž in Slovenci) volt. A Vasi Szemle című folyóirat főszerkesztője. Ott szolgálta a tudományokat, ahol alkalma adódott rá. Számtalan szlovén és horvát novellát, verset, balladát és irodalmi szemelvényt fordított ebben az időben magyar nyelvre, önálló verseket is írt. Az 1930-as években két verseskötete jelent meg: Vak völgy ölén így zsolozsmázok; Felgyújtott erdő. Lírája figyelemre méltó, és nemcsak a szűkebb hazájában élő magyarok, illetve szlovének figyelnek rá, hanem Szlovéniában, de még az Ausztriában élő szlovén nemzetiségűek is. Ennek ékes bizonyítéka a stájerországi szlovének grazi székhelyű egyesülete, az Artikel-VIIKulturverein für Steiermark és a laafeldi, Pável Ágostonról elnevezett kulturális központjuk, a Pavelhaus által közösen kiadott háromnyelvű (magyar, szlovén, német) válogatáskötet Mein grimmiges Jahrhundert (2005), ill. Mein frostsarrendes Jahrhundert (2006, 2. kiadás) (Dermesztő századom) címmel. Lírájánál talán még jelentősebb fordítói munkássága. Költészetén és fordításain túl is sokat tett a magyar irodalomért. A Faludi Ferenc Irodalmi Társaság alelnöke. Mentorként segítette többek irodalmi elindulását. Ezek közül Weöres Sándor és Gazdag Erzsi költők vallották mesterüknek Pável Ágostont. Egyetemi diáktársa, Király György 1909-ben egy Pável életrajzban a következőket írta. „Ki kell emelnünk rajongó fajszeretetét, amely a pusztuló vend nép szomorú sorsa felett érzett bánatával egyesülten alig 9 éves korában arra az elhatározásra bírta, hogy egész életét a szláv filológiának szentelje.” Nemcsak a délszláv nyelveket ismerte, hanem megtanult oroszul és lengyelül is, hogy más szláv nyelvek sajátosságait is megismerje. Minden vendet rokonának tekintett. Az elesetteket és a szegényeket szerető és segítő, a magyarok és a szlávok közötti baráti kapcsolatok kialakításáért buzgón dolgozó, tiszta jellemű Pável Ágoston munkásságának gyümölcse több komoly (szlovén, szerb, horvát és orosz nyelvhez kötődő) nyelvészeti munka. 185
