Zágorec-Csuka Judit: A magyar-szlovén és a szlovén-magyar irodalmi kapcsolatok tükröződése a fordításirodalomban (Pilisvörösvár, 2015)
6. Műfordítók - a magyar és a szlovén irodalom közvetítői
CSUKA Zoltán, vajdasági magyar költő, szerkesztő, műfordító, irodalomtörténész, (Zichyfalva, 1901. szeptember 22-Érd, 1984. március 23.) 1906-tól Szabadkán élt és járt gimnáziumba, majd 1915-ben került családjával Pécsre. Itt érettségizett le. Pécsett indult írói, szerkesztői pályája: 1919-ben a Diák, 1920-ban a. Krónika című lapot szerkesztette. 1921-ben viszszatért Újvidékre, és 12 évig itt is maradt (1933-ig). 1933-ban Érdligetre költözött, ahol folytatta írói tevékenységét. Megindította a Láthatár című folyóiratot 1933-ban, ő szerkesztette megszűnéséig, 1944 őszéig. 1945-től szerb, horvát, szlovén regényeket fordított. Még ebben az évben az Új Dunántúl felelős szerkesztője lett. 1946-tól a Magyar-Jugoszláv Társaság ügyvezető titkára. O szerkesztette a Déli csillag (1947-1948) c. folyóiratot is, amelyben helyet kaptak a szlovén szerzők is: Oton Zupančič, Prežihov Voranc és Ivan Cankar. 1950-ben koholt vádak alapján 15 évre ítélték, de 1955-ben rehabilitálták. Még 1922-ben indította el az első jugoszláviai magyar irodalmi lapot, Út címmel, de később fontos szerepe volt a Vajdasági írás (1928- 1929), a Reggeli Újság, a Kalangya (1933) c. lapok megjelenésében is. Irodalomszervező tevékenységének fontos állomása a Kéve (1928) című első vajdasági magyar költői antológia szerkesztése. Költészetének első korszakát az expresszionizmus jellemzi, ezzel hagyományt teremtett a vajdasági magyar lírában. Az 1930-as évek közepétől formakincse hagyományos lett. Sok évszázados hagyománya van a délszláv müvek magyarra ültetésének, de ebből is kimagasodik Csuka Zoltán tevékenysége, hiszen ő élete egyik fő feladatának tekintette a műfordítást. Egymagában több mint száz kötetet adott a magyar olvasók kezébe. A teljesség igénye nélkül hadd említsünk néhányat a legjelentősebbek közül: Petroivič Petar Njegoš, Tin Ujevič, Miloš Crjanski, Ivan Goran Kovačič, Mesa Seimovič, műveit, Ivo Andric majdnem minden művét, köztük a Nobel-díjas Híd a Drinánt. A róla nagyon elismerően szóló Miroslav Krleža verseit is az ő fordításában olvashatjuk. De megtanult macedónul és szlovénul is, hogy e népek költészetét is bemutathassa. Az 1971-ben megjelent Csillagpor című jugoszláv lírai antológiában bemutatta az egész délszláv nyelvű költészetet a népköltészettől kezdve a 20. századi irodalomig. 133
