Halász Albert (szerk.): Az Alsó-Lendvai Hiradó megjelenésének 130. évfordulója (Lendva, 2020)
Dejan Süč: A legfontosabb lendvai nyomdász: Balkányi Ernő
oldást. Balkányi Antónia 1903. október 15-én halt meg Orsován, a mai Romániában. A gyászjelentésben5 az özvegy (a férje tehát meghalt 1903. előtt) gyermekei között voltak felsorolva Balkányi Ernő' is, valamint annak felesége, Mayer Dora. A testvérek nevei, akikről korábban nem tudtunk, szintén megerősítést nyertek. Az elméletet továbbá erősíti az elhunyt testvéreinek feljegyzése, ahol a vezetéknevek többsége (2/3) Rosenberg. A Farkas vezetéknév valószínűleg a vezetéknevek 19. század végi magyarosításának következménye volt, a név szinte minden bizonnyal eredetileg Rosenberg volt. A gyászjelentés a Kép 5. alatt lett hozzáadva. A rendelkezésre álló források alapján lehetetlen megmondani, hogy a testvérek közül melyik élte túl a holokausztot, ha egyáltalán valamelyik. Ernőt az életútja a születési helyéről Berkihői Budapesten6 keresztül vezette Keszthelyig, ahol megismerte a jövendőbeli feleségét, Dórát. Nem elhanyagolható hozzáfűznünk, hogy Lendva sajtótörténetének nagy része épp a Balaton melletti városhoz kapcsolódik, és lehetséges az is, hogy Mayer Dóra rokona, illetve ismerőse volt valamelyik nyomdásznak, aki korábban a Lendvahegy alatti városban végezte tevékenységét. Keszthelyről Alsólendvára jött, ahol átvette a nyomdát, és több évtizedig ő volt az újságok, könyvek, egyházi könyvek stb. nyomtatásának a meghatározó alakja. Többek közt az ő nyomdájában nyomtatták ki 1934. október 5-én a Ljudska pravica lap első számát, amely a mai Delo újság elődje. Kiadója és szerkesztője pedig Miško Krajnec volt. Marjan Toš szerint, ahogy a Zgodovinski spomin na prekmurske Jude7 című könyvében írja, Ernő, ill. Ernest Balkányi együttműködött a felszabadulási fronttal. Ebben az esetben biztos hibáról van szó, mivel Ernő már 1939 februárjában, tehát már a háború kezdete előtt meghalt. Köztudott volt, hogy Ernőnek 1902-ben Lendván Elek8 nevű fia született, akinek neve gyakran megjelenik a szlovén zsidóság tematikájával foglalkozó tudományos kötetekben is. Ernő halála után a nyomdai üzleteket átvette a fia, akit már az első világháború utáni időkben a jugoszláv hatóságok Aleksnek neveztek. Alekset 1945. március 31-én a tišinai erdőben, Muraszombat közelében megölték a nyilasok, akik a radikális antiszemita mozgalom tagjai voltak. Feltételezem, hogy a felszabadulási fronttal 5 Országos Széchenyi Könyvtár, Pannon digitális egyesített archívum. 6 Lendvai Kepe, Lyndvamuseum 8., 8. 7 Toš, Zgodovinski spomin na Prekmurske Jude, 70. 8 Alsó-Lendva születési anyakönyvi kivonata, 1902. április 25. napjáról. 53
