Varga József: Gondolatszilánkok (Pilisvörösvár, 2019)

Marika néni élete

Nem is tudom, hogyan történhetett meg, de biztosan megtörtént, mert csak arra eszméltem, hogy megcsókolta az arcomat. Égető forróság ömlött végig testemen. Tüzelt az arcom, pirultam, de csodás boldogság volt, mennyei. A gyönyör kábulatából édesanyám hívó kiáltása döbbentett rá a valóságra, hozott vissza a világba: „Marika?! Hol vagy? Rögtön gyere ide! Már késő van. Aludni kell!" Aludni alig tudtam a boldogságtól. Csak reggelre ragadt le a szemem.

Másnap - a búcsú napján - folyton rá gondoltam. Még a templomban is, a szentmisén, pedig megpróbáltam elhessegetni a megtörténteket, mindent, ami vele kapcsolatos. Két különböző érzés és gondolat vívott bennem harcot. Kértem a Jóistent, a Szűz Máriát, hogy bocsássák meg vétkemet, ha egyáltalán vétkeztem, de sajnos nem sikerült kivernem fejemből a történteket.

Anyám észre is vette furcsa viselkedésemet, mert többször rám szólt: „Mi van veled, lányom? Történt veled valami? Beteg vagy?" - Semmi, semmi! - mondtam. - Azt gondolom, elrontottam a gyomrom a kenyértől vagy a szalonnától, de az is lehet, hogy a paradicsomtól, amit reggel ettem. „Ne beszélj butaságokat! Hiszen alig csipegettél valamit a perecből."- Kedves Marika néni, hadd szakítsam félbe. Ebből a gyermek-ifjú szerelemből lett a házasság? Hány évig tartott?- Mi? A házasság előtti szerelem vagy együtt a házassági évekkel?- A házasság előttire gondolok.- Hát, az egy külön történet is lehetne. Találkozgattunk néha, de nem titokban, mert édesanyám megsejthette a bensőmben dúló érzészuhatagot - no, meg biztosan valaki elkotyogta neki, hogy mi történt az eperfa alatt -, s így árgus szemekkel vigyázott minden lépésemre. Sokszor leskelődött, őrködött, hogy édes gyermeke, a serdülő „nagylány" ártatlan maradjon a házassága előtt. Ne kerítse hatalmába az ördög különböző csábításokkal.

53