Varga József: Gondolatszilánkok (Pilisvörösvár, 2019)

Marika néni élete

A vége az lett, hogy 1930 januárjában feleségül mentem a peteházi Fehér Istvánhoz tizenhét évesen, az első férjemhez, akivel több mint hat évet éltünk együtt boldogan a négy élő gyermekünkkel (István, Rozália, Erzsébet és Valéria). Megjegyzés: Valószínű, hogy a kedves Olvasók közül többen sejtik, hogy milyen témájú, tartalmú regény lett volna a Marika néni élete című, ha be tudtam volna fejezni. Sajnos, nem si­került. De azért közlöm, mert sokat ígérő társadalmi, családi, közösségi alkotás született volna belőle. Egy asszony három házassága. A nagycsalád 91 tagja szerteszét a világ országai­ban, városaiban, falvaiban. Például: Pince, Petesháza, Auszt­ria, Németország, Calgary (Kanada), Zorkóháza (Nedelica), Csáktornya (Čakovec), Gyertyános, Hármasmalom, Radamos, Bántornya (Tomisa, Turnišče), Göntérháza, Csente, Pécs, Lendva, Görögország, Szingapúr, Kawasaki (Japán), Genf (Svájc), Dobro­­nak, Brisbane (Austrália). Kebele (Kobilje), Muraszombat, Bad Radkersburg (Radgona, Ausztria), Laafeld (Ausztria), Bécs. E regényemben szerettem volna megírni a Muravidéken élő őshonos kisebbségi magyarság életvitelének egy korszakát, ami­kor gazdasági, politikai és egyéb okok miatt kénytelenek vol­tak elhagyni ősi otthonukat sokan fiatalok és középkorúak. Idegenbe vándoroltak (szöktek). Új hazát kerestek. Jobb meg­élhetést. Biztonságot. 54

Next

/
Oldalképek
Tartalom