Varga József: Gondolatszilánkok (Pilisvörösvár, 2019)
Szinonimák másképpen (1-9.)
4. Mai előadásomban Ady Endre költeményéből, A grófi szérűn címűből válogattam ki 12 érdekes és a témának is megfelelő, hangulatos és kifejező alapszót, és ezekhez kerestem rokon értelmű szavakat. Közülük néhányat mondatokba helyezve ismertetek. Utalok az eredetükre, szófajukra és még sorolhatnám. Szérű: Szérű, szérűskert, csűröskert, a régi pajták előtti lapos, egyenes terület. Az a terület, amelyen régen a learatott gabonát, a búzát és a rozsot kézifacséppel kicsépelték. „Nyár-éjszakán a grófi szérűn / Reccsen a deszka-palánk." Bizonytalan eredetű szó. Főnév. Palánk (deszkapalánk): Deszkafal, védőfal, deszkakerítés, léckerítés, nádkerítés. Faluhelyen régen palánkkal kerítették be az udvart. A palánkon nehezen lehetett átjutni, átmászni; pláne ha 2 méter magas volt. Petőfi Sándor írja a Szeget szeggel című versében: „Átugortam a piánkon, átesém." Német eredetű szó. Főnév. Asztag (asztagváros): Asztag, kazal, nagy halomba rakott gabonakévék. Búzából vagy rozsból rakott nagy, magas, szabályos halom, kazal, kazu. Nálunk a kazal tetejére szalmát tettek fedőként. így védték az esőtől. Póznákkal, rudakkal erősítették meg, hogy a szél ne fújhassa le. „S asztag-városban pirosán / Mordul az égre a láng." Szláv jövevényszó. Főnév. Mordul: Rámordul, ráförmed, kaffant, rászól, leszólja. Mérges, dühös hangot ad. A kutya fenyegetően az idegenre mordult. Az apa idegesen, mérgesen ráförmedt a lányára. A moraj főnévvel és a mormog, mormol, morog igékkel rokon hangutánzó eredetű szótő származéka. Ige. Szörnyű: Borzalmas, rettenetes, hátborzongató, kellemetlen, undok, undorító, taszító. Szörnyű látvány volt a csatatér. Hátborzongató volt látni a sok elhullott állatot. A vendégeket 141
