Hagymás István - Pápes Éva: Az álomlátó fiú. Mese és mesefejtés felnőtteknek (Pilisvörösvár, 2013)

Hagymás István: Holdkörök - Az álomlátó fiú című székely népmese olvasata

Hold hangolja össze a nők finom belső idegi-hormonális húrjait, legyen szó (első) havi vérzésről, termékenységről, szülésről, stb. (Teliholdnál például több szülés zajlik.). Egy kilenc hónapos magzat tehát megfelel egy újszülött, nulla éves csecsemőnek (csecsemő = csecs-emlő), és egy tízen túli nádszál legény (de a Fehér király lánya is ennyi idős), egy éppen ivaréretté vált, pünkösdi bérmálásra érett fiatalember megfelel egy „ma született felnőttnek,” s valamennyien megfelelnek egy 14 napos Holdnak, magának a Teliholdnak. A királylány pedig - mint nőszereplő természetesen a keresett személy - a Föld „pünkösdi rózsája”... A börtön (pince?) azért olyan fontos színhelye az események továb­bi folyásának, hogy sötét lehessen, vagyis érzékelhető legyen a Hold és annak növekedése. Ezen a réven a fiú „saját fényközegében”, holdvi­lágnál találkozgathat mátkájával. A Fehér király elhajított kulcsa egyik pillanatról a másikra a fiú álmának és magának az egész mesének a kul­csává válik: valójában saját megvilágosodásunk kulcsa... Ezen a ponton fontos lélektani mozzanatnak is tanúi lehetünk, hi­szen az az „apakulcs”, az apai férfierőt, az „őséroszf ’ jeleníti meg falli­­kus minőségben, amelytől királyunk éppen most fosztotta meg magát önkezével. A királylány kulcskeresése, majd a kulcs meglelése előrevetíti a fér­fierő áthelyeződését az apáról a fiúra, s ennek megfelelően a lány fi­gyelme (libidója) is irányt vált, vagyis a fiúra vetül. Királylányunk ak­kor válik le pszichológiai értelemben az apáról, amikor kezében ugyan az „apakulcsot” tartja, de azt „legénykulcsnak” érzi. Ezzel a kulccsal zárja be magát kedvese szívébe, de ez a kulcs saját majdani asszonysá­gának zárját is nyitja: a börtönajtó kinyitása, a tömlöc kinyílása, a méh­száj tágulásával-nyílásával, a szülés megkezdésével, az élet beteljesülé­sével, a világrajövetellel mutat szinkronicitást... Az étel (élet), a hamuba’ sült pogácsában lett felmutatva a mese ele­jén, a „föld típusú Szűzben” és a szintén földes karakterű Bikában je­lent meg újra, az út első állomásánál. Magát az evést viszont a Fehér király „honosította meg” a légies-lelkes jegyű Ikrek téridő-mezejében azzal, hogy enni adott a fiúnak. De hová tűnt a hamuba’ sült pogácsa, és mivel eteti királyunk hősünket, vagy ami még izgalmasabb kérdés: mit ad enni a királylány rabul ejtett szerelmének? Az étel - életté válik, a táplálék azzá alakul, aki (ami) fogyasztja. (Azok vagyunk, amit meg­eszünk?) Tudjuk, hogy a Hold a Nap / Fehér király fényével táplálkozik, azt eszi, az az étele, attól nő, fejlődik, dagad, azt éhezi (a sötétben), attól 31

Next

/
Oldalképek
Tartalom