Hagymás István - Pápes Éva: Az álomlátó fiú. Mese és mesefejtés felnőtteknek (Pilisvörösvár, 2013)
Hagymás István: Holdkörök - Az álomlátó fiú című székely népmese olvasata
házból való”, és még csak nem is jár arrafelé, amerre Hold-vitézünk éjjel-nappal csavarog. Mintha könnyebben beletörődne abba, amibe a jó gazda félig-meddig belehalt, hogy ti. a fiú álma számára is megfejthetetlen maradt. Bünteti a fiút, de korántsem olyan következetes szigorral, mint gazduram (hagyja tovább a fánál). A fővadásznak valójában nincs is vesztenivalója, nem tétre megy a játszma, a mesének ebben a szakaszában történetesen nincs női szereplője. A vadász egyedül a királynak tartozik elszámolnivalóval. A következő helyszín a királyi udvar, de az események továbbra is az Ikrek mezejében zajlanak. Annyi változott csupán, hogy a n(N)ap, napok egyre hosszabban, fényesebben, emelkedettebben ragyognak az égen. Nem lehetünk messze a nyári Nap fordulójától, a legvilágosabb naptól. A fiú otthonról való eljövetele után itt és most kapott először enni. És most érdemes visszaszámolni: éppen kilenc hónapja hogy elindult, igaz, magát tíz évesnek tartja, de mások is tízesztendős forma gyereknek látják. A Fehér király jószívű, de inkább furfangos, amikor az ominózus kérdés felvetése előtt megeteti hősünket: a maga fényével táplálja, hiszen van belőle bőven. De a fiú megetetése részéről tulajdonképpen „beetetés” is, és az a hátsó gondolat motiválja, hogy ezen a réven egy kis álmocskához jusson. Maga ugyanis az efféle dolgokhoz, vagyis hogy álmot lásson, nem nagyon ért. Lenyugszik ugyan este, meg felkel reggel, de kereksége, egészsége, teljessége sohasem szenved csorbát, kivéve (mint láttuk) a napfogyatkozást, amely meg viszonylag ritka, és nem is tart túl soká. Az sem elhanyagolható körülmény, hogy a Napnak mindig nappal van, nappal meg ugyebár nemigen álmodik az ember, még a (Fehér) király sem, a Holdnak viszont mindig éjszaka van, ami kimondottan álomidő. Akaratlanul is a vicces találós kérdés jut az ember eszébe: Melyik fontosabb, a Nap vagy a Hold? S az agyafúrt válasz: A Hold, mert éjjel világít, amikor sötét van, a Nap meg nappal, amikor amúgy is világos van. Nappal valóban világos van, a Nap azonban az év során (a földrajzi szélességtől függően) nem egyformán, nem ugyanúgy süt az égen: „Nem az a Nap süt az égen” (népdal részlet). Van ugyanis „világosabb Nap”, ill. vannak világosabb napok-nappalok, és van „sötétebb Nap”, vannak sötétebb napok-nappalok. A „mi” földrajzi szélességünkön (székely népmeséről van szó) a négy évszak a jellemző. A nappalok tavasztól nyárig hosszabbodnak, nyártól őszig rövidülnek, de hosszabbak, mint az éjszakák; téltől tavaszig pedig újra hosszabbodnak, de tavaszig még mindig rövidebbek, mint az éjszakák. A nyári 28
