Rudaš Jutka: Kulturális intarziák (Pilisvörösvár, 2012)

Montázsok és fragmentumok

vai vár kapitányának világképébe nagyon beleillik a mese etikája, ahol a tényleges történelem bizonyos történéseit romantikus világkép formálja, ahol a kis történetek szálait a véletlenek, a feszült helyzetek és a boldog vég szövik át.

Varga József oktató-nevelő funkcióval megírt mítoszának abban vélem felfedni szerzői intencióját, hogy a közösségi emlékezet, a nyelvi, mentalitásbeli és egyéb örökség, továbbá a megélt történelmi tapasztalat váljon a muravidékiek közös szellemi múltjává. A lendvai vár kapitányában tehát központi művészi aktusként körvonalazódik a kisebbségi létmegértés, a szilárd hit, az emelkedett erejű jellem, a megrendíthetetlen odaadás, az igazságszomj és nem utolsó sorban a szerelmi szenvedély: „Ülj át ide a Rigóra! Régen nem látott téged. így. Az ölemben tartva szeretnék belovagolni Alsólendvára. Feleségemmel a sok-sok boldogságot ígérő új életbe!”

228