Rudaš Jutka: Kulturális intarziák (Pilisvörösvár, 2012)

Előszó

Előszó

A rohamosan egységesülő világunkban sok különféle kultúra kerül szoros kapcsolatba egymással, és a kölcsönös megértésre törekszik. Olyan miliőbe születtem bele, melyben a kétnyelvűség, a kétkultúrájúság ontológiai elememmé lett. Interkulturális világom mélyrétegeit erősítette az élettapasztalatom, amely szerint egy másik nyelv/kultúra elsajátítása révén új szempontok gazdagíthatják eddigi világlátásunkat. Tudom, hogy a tudás általunk elfoglalt terei különböző helyekről származó gondolatokból rakódnak össze, így a két- vagy többnyelvű kommunikációs folyamatok hatására minden kulturális színtér keresztúttá, találkozóhellyé alakul. Gondolkodásomban akarva-akaratlanul feltárul bilingvális világtapasztalatomnak dimenziója. A létezésemet meghatározó másmilyen jellemvonások nyelvi beszédmódban, diskurzusban, értelmezésformában nyilvánulnak meg. A magyar-szlovén nyelv által közvetített kulturális információk nálam másként, másságukban jelennek meg.

A művészi alkotások az ember szellemi világának különös dimenzióját nyitják fel, az újfajta olvasatok mindig lehetségesek, s egyre gyakoribbak. Mindezen mozzanatok a szövegek hermeneutikai karakterére is rávilágítanak, hangsúlyozzák a lezáratlanságot mint hermeneutikai elvet, amennyiben szüntelenül alakuló olvasatok sokaságát teszik lehetővé. Ugyanakkor e szövegek olvasóikat a hermeneutika alapkérdéseivel (a nyelviséggel, az idegenség áthidalásának problémáival, a különböző kulturális identitásokkal stb.) szembesítik. Az összehasonlító irodalomtudományban ugyanis fontos helyet foglalnak el azon kutatások, melyek — egy mű vagy író sorsának tanulmányozásakor — egy idegen nyelvi/kulturális térben újabb olvasatokat fedeznek fel, a művészi, esztétikai értékek másfajta megértését vélik feltárni.

9