Göntér János: Dobronak. Múlt és jelen a határ mentén (Lendva, 1998)
A mi falunk Dobronak - Dobrovnik
Megvolt már a Fővégen is a kereszt, a felirat szerint „Isten dicsőségére emeltette Sánták János és neje Szúnyog Anna, 1912 A falu végén, a patak mellett már akkor ott volt a Nepomuki Szent János szobra. Ez a szobor eredetileg egy kis faházikóban volt és valószínű, hogy 1926-ban építették köré a most is létező, téglából épült szép házikót. Azóta többször tatarozták. Ezt a téglaépületet egy akkor idekerült Novák nevű építészmester készítette, vagy csináltatta. Úgy került a falunkba, hogy ide nősült. Van még a Fölső-hegy tetején is, a második út mellett egy nagyon régi kőkereszt, akkoriban még volt egy vas-támasztéka. Semmilyen fölirat nem volt rajta látható, vagy talán már lekopott. A Csillag utcai keresztet, meg a hegyen lévő többi kereszteket már később állították föl. Megvolt már akkor is a Vid-kuti kápolna az erdőben. Ez ugyan már a streleci határban van, de azért a dobronokiak is valamennyire magukénak tekintették. Különösen a Fölső-hegyi gazdák, mert tőlük alig pár száz méterre van. Itt szokták tartani a búcsút. Tartották azért a falubeliek is, úgy mint most, csak nem volt olyan nagy a jelentősége, mert ezt a búcsút mindig szent Vid napján, vagyis június 15-én tartották, akármilyen napra esett is. Hétköznap aztán leginkább csak mi gyerekek szoktunk elmenni, no meg a helybeli streleciek, mert nekik ez a nap ünnep volt. Gyermekkoromban volt még egy zsidótemető is a faluban. Akkor még temetkeztek is ide, sok kő-síremlék volt benne. Emlékszem rá, 1927 táján a legidősebb Milhofer testvért: Jakabot ide temették. Erre a temetésre nagyon sokan elmentek a faluból. Talán nem is akkorán a részvét miatt, mint inkább kíváncsiságból. Mesélték, hogy a rabbi olyan kicsi volt, hogy egy kicsi zsámolyra állt, hogy láthassák őt. Ezen temetést követően még talán két, vagy három temetés volt a Milhofer családból és aztán semmi több. A két életben maradt asszonyt a második világháború végén internálták, nem is tudnak róluk semmit. így szűnt meg Dobronakon a zsidó lakosság és a zsidótemető is. Helyén már csak egy szőlőlugas látható. A bakonaki patakon, a volt téglagyárral szemben, egy régi malom állt. Ezt a helyet úgy emlegették, úgy hívták, hogy „a kis malomnál”. Itt volt egy kis átjáró, ahol át lehetett kelni a patakon. Még a földeket, melyek arrafelé voltak, azokat is úgy hívták, hogy a kis malomnál lévő földek. Ezt az átjárót mi is sokszor igénybe vettük, amikor a Fölső-hegyre mentünk, mert erre közelebb volt. Nemcsak a téglagyár a múlté, a malomnak is csak a maradványai - néhány cölöp - láthatók e helyen. 18
