Hagymás István: Shakespeare-látlatok I. (Pilisvörösvár, 2016)

János király

Érdekes, és erről már Shakespeare nem tehet (vagy ki tudja?), hogy születése és halála is egy napra esik, történetesen április 23-ra, legalábbis az Angliában akkor még érvényes Julianus-naptár szerint. (A Gergely-naptárban ez - tudjuk - 11 nap eltérést jelent, vagyis május harmadikát.) Április 23-a viszont Oroszlánszívű Richárd választott védőszentjének, Szent Györgynek a napja, 1222-től pedig Szent György Anglia hivatalos patrónusa. Jankovics Marcell szerint: „György elképzelhetetlen ezüstszőrű paripája nélkül, benne a mitikus naphéroszok holdparipája reinkarnálódott.” (Jankovics 1988. 121)

Kicsi a valószínűsége, hogy Shakespeare ne tulajdonított volna jelentőséget annak, hogy születése (és halála?) okán köze van Szent Györgyhöz, hogy különleges mitikus kapcsolatban áll, nemcsak magával a szenttel, de Oroszlánszívű Richárddal és Angliával is, sőt, ami talán a legfontosabb, hogy a szent paripája révén, magával a Holddal is. Hajszálpontosan 52 évet élt, ez pedig talán a legfontosabb „Holdszám”: ennyi hetet tesz ki egy kerek esztendő. Talán ezekből a furcsa törvényes véletlenekből fakad, hogy korunk csillagászai is megsejtették Shakespeare különös üzenetét, amely ezúttal nem a műveiből olvasható ki, hanem teljes körre írható pályájáról, ahol hetekben méretik az idő.

Az Uránusz a naprendszer hetedik bolygója, Sir William Herschel fedezte fel 1781-ben. A csillagász eredetileg Hl. Györgyről, támogatójáról, az angol uralkodóról nevezte el a bolygót Georgium Sidusnak (György csillaga). Később keresztelték át Uránuszra, mivel ez a név jobban illeszkedett a többi bolygó görög-latin elnevezéséhez. Az Uránusznak 27 ismert holdja van, amelyeket javarészt Shakespeare műveinek szereplőiről neveztek el. Legtöbben A viharból vannak (Ariel, Miranda, Caliban, Sycorax, Prospero, Setebos, Stephano, Trinculo, Francisco, Ferdinand), de „hold” még Cordelia a Lear királyból, Ophelia a Hamletból, Bianca A makrancos hölgyből, Cressida a Troilus és Cressidából, Desdemona az Othelloból, Júlia és Mab a Rómeó és Júliából, Portia a Julius Caesarból és A velencei kalmárból, Rosalinda az Ahogy tét szikből, Margaret a Sok hűhó semmiértből, Perdita a Téli regéből, Cupido az Athéni Timonból, Titánia, Oberon és Puck a Szentivánéji álomból.

Holdas kitérőnk után maradjunk továbbra is egy gondolat erejéig ennél az égitestnél, hiszen holdból, mint tudjuk, egyszerre legalább öt is van a János királyban. Már csak az a kérdés, miként rendezzük el a szereplőket. A négy „alkotórészből” álló mag lehetne a Föld, az ötödik elem (quinta essentia) a körülötte keringő Hold. Vagy pl. a központ lehetne a Nap, a

29