Halász Albert (szerk.): Penavin Olga a Muravidéken (Lendva, 2014)
Silling István: A nyelvjárás- és néprajzkutató Penavin Olga professzorról és muravidéki gyűjtéseinek anyagából
Silling István A nyelvjárás- és néprajzkutató Penavin Olga professzorról és mura vidéki gyűjtéseinek anyagából Amikor 2001 elején felvetettem Papp Árpád szabadkai néprajzkutatónak, hogy a vajdasági Kiss Lajos Néprajzi Társaságnak illenék köszöntenie az év nyarán 85. életévét betöltő dr. Penavin Olga tanárnőt, a kiváló nyelvészprofesszort és ismert néprajzkutatót, akkor még gondolni sem mertük, hogy a szervezési nehézségek miatt időben egyre távolabbra tolódó konferenciadátum megfoszthat bennünket az ünnepelt személyes jelenlététől. Pedig már azt is kiterveltük, hogy a tiszteletére rendezendő tanácskozást Palicson, a Tanárnő által kedvelt északbácskai fürdővároskában fogjuk megtartani, s bármi áron is, de Penavin tanárnőt elhozzuk közénk. Azonban, ahogy a szólás mondja: ember tervez, Isten végez. Penavin Olga tanárnő elé mi, a vajdasági magyar néprajzkutatók kis csoportja immár csak végtisztességet adni jöhettünk össze a palicsi temetőben 2001. nov. 3-án. Tőlünk nem távoli a temető világa, hiszen az 1991 óta évente megrendezett társasági népi vallásosság-konferenciáink egyikén éppen a vajdasági temetők néprajzát vizsgáltuk részletesen, azonban mindig megrendít, ha olyan embert kísérünk oda, aki hozzánk tartozott, aki szívünkhöz közel állt, akit szerettünk, és aki szeretett minket. Penavin Olga tanárnő halála megváltoztatta a mi néprajzi társaságunk tervezett konferenciáját is. A magam részéről például más témájú, a vallási néphagyomány kutatása terén elért újabb eredményeimről kívántam szólni, csakhogy így, a mi Penavin-konferenciánkon a népéletkutató tanárnő egykori tanítványaként, népnyelvkutató magisztrandusaként már a nyelvjárási vizsgálatokban legotthonosabban mozgó jugoszláviai magyar tudós professzorasszonyról illett szólnom. Mert Penavin Olga volt az a debreceni származású tudós tanárunk, aki bár felnőtt korában ismerkedett a déli magyar nyelvterület nyelvjárási sajátosságaival, mégis e 23