Halász Albert (szerk.): Penavin Olga a Muravidéken (Lendva, 2014)
Láncz Irén: Penavin Olga gyűjtőútjai a Muravidéken
grabisnyek - szakasztás jelentésű szó a szlovén nyelvben, a folyó szabályozásával keletkezett földterület neve; Grabisnyek (Kót), kopinya - a szeder szó szlovén megfelelője; Kopinya mellik (Lakos), a mellék patak menti sík rész, szálas - az a hely, ahol kivágható a fa; Szállás (Gyertyános), tóka - tó; Lajpiku tokája (Gyertyános), Zsizsekek tokája (Gyertyános) stb. A neveket a gyűjtő csoportosította: eszerint a muravidéki földrajzi köznevek között is vannak természetes, a földrajzi objektumot és mesterséges, az ember alkotta objektumot azonosító nevek. A előbbiek egyik csoportja a térfelszíni formákat jelöli: ájás, domb, gerinc, hegy, humpuk, láp, prój, sziget, terület, völgy, a második csoportba a víznevek tartoznak: álló, ér, forrrás, lapis, mortica, pocsolya, szakasztás, vodovica, zamocsa stb. A harmadik csoportba a vegetációval kapcsolatos szavakat sorolta: füzes, nyáros, rakatla, sűrű, törzsökös stb. Az ember alkotta objektumok neveiben található földrajzi köznevek: átjáró, gát, gyürítés, híd, irtás, mertás, parag, rét, szilvás, út, utica stb. A névanyag alapján Penavin Olga megállapította, hogy a földrajzi nevek között sok a szlovén eredetű, melyek egy részének kialakult a magyar variánsa (pl. Korčovina - Ritkás, Mirisča - Nagyálló, Grabišnjek - Szakasztás), és vannak olyan nevek, melyek alakja igazodott a magyar nyelv fonetikai sajátságaihoz (bürü, gát, iszap, kopinya, körcsec, mortica, prój, záton). A határnevek, erdők és hegyek neve, valamint a dűlők neve nem állandó, írja a szerző, és gyakran nem élnek túl egy generációt. Érdemes napjaink neveivel összehasonlítani a 60-as évek anyagát, hogy láthatóvá váljék a változatlanság és a változás, sőt e jellemzők motivációja is. A tanszék az 1996-ban megtartott nyelvészkonferenciát a 80 éves Penavin Olga tiszteletére rendezte meg. Vendégünk volt Benkő Loránd akadémikus, egyetemi tanár is. Befejezésül köszöntőjéből idézek: „Aligha túlzunk, ha azt mondjuk, hogy Penavin Olga fél életét töltötte az úgynevezett »terepen«, hogy gyűjtött anyagából kitetszően nemigen lehet olyan jugoszláviai magyarlakta település, ahol ő meg ne fordult volna, nem egyen hosszabb ideig is tartózkodva. [...] Ha csupán a mennyiségi mutatókat néznénk is, azt kell mondanunk, hogy Penavin Olga a 20
