Halász Albert (szerk.): Penavin Olga a Muravidéken (Lendva, 2014)
Láncz Irén: Penavin Olga gyűjtőútjai a Muravidéken
A határozói viszony kifejezését is összefoglalta Penavin Olga. Eltérően a köznyelvtől és például az én falumétól, Csantavértől a Muravidéken a -vall-vei rag v-je nem hasonul: késvei (Göntérháza), a következő szavakban pedig nincs magánhangzó-harmónia: nappe, awe, lábbe, fáve (Pince, Völgyes, Dobronak, Gyertyános, Szécsiszentlászló, Hosszúfalu, Kót). Az -ért rag -it,-itt alakban fordul elő (Hosszúfalu, Gyertyános, Radamos, Bánota, Hídvég, Göntérháza). Például: Egy kis galambitt adott ödven dinárt. (Göntérháza) Sok pénzit atta ezt a lovat. (Hosszúfalu, Göntérháza, Radamos, Bánota, Hídvég, Gyertyános) Vö. Penavin 1967; 447-469. (A tanulmány szerb nyelvű, de A határozó kifejezési lehetőségei a jugoszláviai magyar nyelvjárásokban címmel 1971-ben magyarul is megjelent A szegedi Tanárképző Főiskola Tudományos Közleményeiben (213-224.). Ez a tanulmány a Tallinban megrendezett III. Finnugor Kongresszuson elhangzott előadás bővített változata. A Muravidéken földrajzi közneveket is összegyűjtött Penavin Olga. „Minden tájegységnek megvan a mikrotoponimiája, mely részrendszere az egésznek, Az illető tájban, tájegységben az ember tájékozódását elősegítő minden tócsának, dombocskának, bokrosnak, erdőrészletnek, kiemelkedő hupocsnak, tisztásnak, hegynek, halásztanyának, szőlőnek, sornak, utcáskának, útnak nevet adott” (Penavin 1975; 540). Ezeket, a Muravidéken a földrajzi nevek utótagjaként élő vagy tulajdonnévként funkcionáló földrajzi közneveket is lejegyezte a Tanárnő Gyertyánoson, Szécsiszentlászlón, Kapcán, Lakoson, Hódoson és Kóton, de felhasználta Topiák Ibolya szakdolgozatának anyagát is. Ebben a tanulmányban felsorolta adatközlőit is. 95 földrajzi köznevet jegyzett le, melyekkel kapcsolatban adatot közöl a név eredetéről, és feltünteti a teljes földrajzi nevet, melyben a köznév előfordul, valamint zárójelben közli, mely településről való az adat. Néhány földrajzi köznév a gyűjteményből: ájás - völgy, nyílás jelentésű szó; Bésö ájás (Gyertyános, Lakos), biirü - gyaloghíd; Öregbörü (Kapca), fájszás - az erdő része, ahonnan kivághatok a fák; Fájszás (Gyertyános), 19
