Bence Lajos: Identitás és entitás - Pannon tükör könyvek (Zalaegerszeg - Lendva, 2005)

Konok ikonok könyve (Halász Albert verseiről)

„ikon“ még megőrzi ikon mivoltát (pl. a szakrális jellegű képek esetében). Máshol viszont konokul ellenáll. Szerencsére a versek ezek nélkül is teljes alkotásoknak tekinthetők, bár a hosszabb verseket (pl. a A kocka és Pillanat stb.) s a teljességigényt, a téma több szempontú megvilágítását, nem utolsósor­ban a mélyebb gondolatiságot ezekben hiába keresnénk. A Naptártól a folyóiratig (A Naptár 30 évének irodalmi szemléje) Harminc évvel ezelőtt került az olvasókhoz a Naptár első évfolyama, illetve előde a Pomurjei Naptár és a Szövetkezeti Naptár. Megjelenésének körül­ményeit nagy mértékben meghatározta a kedvező politikai légkör, és az a tény, hogy a nemzetiségeket minél intenzívebben be kell kapcsolni a társadalmi­politikai életbe és a gazdasági fejlődésbe. Ezt a törekvést célul tűzték ki a Szö­vetkezeti Naptár első szerkesztői. A szaktanácsadás és a parasztság „tudomá­nyos továbbképzése“ lett volna az elsőrendű feladata, s mindez anyanyelven. „Rendkívüli idő van mögöttünk a mezőgazdasági termelés fejlődésében, azon­ban sok eredményt értünk már el. Nap-nap után különböző feladatokra akadunk. Ezeknek a feladatoknak a megoldását szándékozza segíteni ez a szövetkezi naptár.“ A JKSZ Központi Bizottságának 1959 márciusi ülése főleg a kisebbségi kérdés határozott újrafogalmazására vállalkozott. Nem a véletlen az a tény, hogy az iskolaügy is ennek a politikai megmozdulásnak következtében ren­deződött, s a szóban forgó Naptár megjelenését is hasonló fuvallatok tették lehetővé. Éppen ebben az időszakban készültek a szlovén szerkesztők a „Zad­ružni koledar Pomurja 1960“ címmel egy almanach-szerű kiadvány megjelen­tetésére, amely a Muravidéken élő földműves lakosságot a gazdálkodással kapcsolatos jótanácsokkal, és gyakorlati tudnivalókkal lett volna hivatott ellát­ni. Mi sem volt kézenfekvőbb, mint az összegyűjtött képanyaggal és irodalmi alkotásokkal bőségesen illusztrált anyag lefordítása, illetve kivonatok készítése. Ez az úgynevezett „szakszövegekkel“ meg is történt, amelyek a tár­sadalmi-politikai élet fontosabb eseményeivel foglalkoztak, s a mezőgazdasá­gi fejlődés, elsősorban a gépesítés fontosságára figyelmeztettek. Valamiben azonban mégis különbözött a Naptár ikertestvérétől a Zadružni koledartól, s itt érkeztünk el dolgozatunk igazi tárgyához, a Naptár szerepének a megfogalmazásához a muravidéki magyar irodalom kifejlődés­ben. 98

Next

/
Oldalképek
Tartalom