Bence Lajos: Identitás és entitás - Pannon tükör könyvek (Zalaegerszeg - Lendva, 2005)
Konok ikonok könyve (Halász Albert verseiről)
„ikon“ még megőrzi ikon mivoltát (pl. a szakrális jellegű képek esetében). Máshol viszont konokul ellenáll. Szerencsére a versek ezek nélkül is teljes alkotásoknak tekinthetők, bár a hosszabb verseket (pl. a A kocka és Pillanat stb.) s a teljességigényt, a téma több szempontú megvilágítását, nem utolsósorban a mélyebb gondolatiságot ezekben hiába keresnénk. A Naptártól a folyóiratig (A Naptár 30 évének irodalmi szemléje) Harminc évvel ezelőtt került az olvasókhoz a Naptár első évfolyama, illetve előde a Pomurjei Naptár és a Szövetkezeti Naptár. Megjelenésének körülményeit nagy mértékben meghatározta a kedvező politikai légkör, és az a tény, hogy a nemzetiségeket minél intenzívebben be kell kapcsolni a társadalmipolitikai életbe és a gazdasági fejlődésbe. Ezt a törekvést célul tűzték ki a Szövetkezeti Naptár első szerkesztői. A szaktanácsadás és a parasztság „tudományos továbbképzése“ lett volna az elsőrendű feladata, s mindez anyanyelven. „Rendkívüli idő van mögöttünk a mezőgazdasági termelés fejlődésében, azonban sok eredményt értünk már el. Nap-nap után különböző feladatokra akadunk. Ezeknek a feladatoknak a megoldását szándékozza segíteni ez a szövetkezi naptár.“ A JKSZ Központi Bizottságának 1959 márciusi ülése főleg a kisebbségi kérdés határozott újrafogalmazására vállalkozott. Nem a véletlen az a tény, hogy az iskolaügy is ennek a politikai megmozdulásnak következtében rendeződött, s a szóban forgó Naptár megjelenését is hasonló fuvallatok tették lehetővé. Éppen ebben az időszakban készültek a szlovén szerkesztők a „Zadružni koledar Pomurja 1960“ címmel egy almanach-szerű kiadvány megjelentetésére, amely a Muravidéken élő földműves lakosságot a gazdálkodással kapcsolatos jótanácsokkal, és gyakorlati tudnivalókkal lett volna hivatott ellátni. Mi sem volt kézenfekvőbb, mint az összegyűjtött képanyaggal és irodalmi alkotásokkal bőségesen illusztrált anyag lefordítása, illetve kivonatok készítése. Ez az úgynevezett „szakszövegekkel“ meg is történt, amelyek a társadalmi-politikai élet fontosabb eseményeivel foglalkoztak, s a mezőgazdasági fejlődés, elsősorban a gépesítés fontosságára figyelmeztettek. Valamiben azonban mégis különbözött a Naptár ikertestvérétől a Zadružni koledartól, s itt érkeztünk el dolgozatunk igazi tárgyához, a Naptár szerepének a megfogalmazásához a muravidéki magyar irodalom kifejlődésben. 98