Bence Lajos: Identitás és entitás - Pannon tükör könyvek (Zalaegerszeg - Lendva, 2005)

Konok ikonok könyve (Halász Albert verseiről)

A Naptártól a szemléig, avagy az első évtized

A szlovén „Naptár“ irodalmi illusztrációit a muravidéki fiatalabb nemzedékének írói szolgáltatták, a Szövetkezeti Naptárét pedig Vlaj Lajos és a fiatal muravidéki magyar költők. Vlaj Lajoson kívül, aki a Naptár fordításából is oroszlánrészt vállalt, Varga József és Cvetko Elvira tollából jelentek meg versek. A prózai rész Miško Kranjec és Mihail Solohov elbeszéléseiből állt. Az első Naptár 1500 példányszámban jelent meg. Adatok nem maradtak fönn arról, hogy hány példánya fogyott el, annál elszomorítóbb azonban az a tény, hogy az évtized végére az 500 példányszám is soknak bizonyult.

A hatvanas évek elején változatlan maradt a Naptár alapelve, bár az évtized közepére már kezdtek kiütközni azok a hiányosságok, amelyek a Zadružni koledar megszűnéséhez vezettek. A szerkesztők többször is panaszkodtak a szakember hiányra, a műszaki értelmiség a tudományos kutatások iránt tanúsított közönyére, s természetesen a terjesztésre is.

Ha figyelembe vesszük a hatvanas évek tizenegy évfolyamát, fokozatos „elirodalmiasodást“ figyelhetünk meg, amely szintén a szakmai cikkek hiányával magyarázandó. A Naptár szerkesztői tehát irodalommal töltötték ki a hézagokat. Az évi öt-hat vers és novella, rövid karcolat vagy egyéb írás helyett az évtized közepére ezeknek a száma megduplázódott, a hatvanas évek végén pedig háromszorosára nőtt. (Az 1969-es Naptárban nem kevesebb mint huszonnégy irodalmi mü található.) Kiválasztásuk is változatosságot mutat. A 60-as évek elejéről nagy számban találhatók fordítások a szlovén irodalom terméséből. Ezek között néhány remekbe szabott átköltés származik Vlaj Lajos tollából, aki a műfordítás egyik szorgalmazója is volt. Ilyen például a két Forstnerič-vers, valamint Zupančič Dumájának és Kajuh két versének átültetése. A magyar, immár klasszikusnak számító költők közül Petőfi, Ady, József Attila és Illyés Gyula neve kívánkozik a sorba, a prózairodalmat főleg a népies írók, Szabó Pál, Móricz Zsigmond és Sánta Ferenc szolgáltatták. Megtalálhatók a Naptárban továbbá a vajdasági irodalom jeles képviselői: Herceg János, Fehér Ferenc, Majtényi Mihály, Németh István, Pap József és Gál László, akik az 1963-as Naptárban mutatkoztak be.

A hazai (értsd: a muravidéki) magyar írók közül Vlaj Lajos versei és versfordításai a legszámottevőbbek, az évtized irodalmi termésének majdnem a felét teszik ki. Fordításban Kranjec neve fordul elő legtöbbször, szám szerint kilenc elbeszélése és kisprózája jelent meg magyarul. Rajta kívül főleg a paraszti témával foglalkozó, népies irányzat írói szerepelnek a leggyakrabban, olyanok mint Ivan Cankar, Prežihov Voranc, Fran Levstik vagy Janko Kersnik.

99