Bence Lajos: Identitás és entitás - Pannon tükör könyvek (Zalaegerszeg - Lendva, 2005)
A szlovéniai magyarság
5.3. A rendszerváltás után Az 1991 decemberében elfogadott alkotmány az eddigi normákhoz viszonyítva két újdonsággal is szolgált. Egyik - mely amolyan vészjósló előrejelzésként hatott az alkotmány elfogadási időszakában - az, hogy a magyar és az olasz kisebbség többé nem államalkotó tényező. Az Általános rendelkezések 5. szakasza az őshonos magyar és olasz kisebbség védelmének biztosításáról szól. A másik, amelyet a magyar kisebbségi politika az új alkotmány egyik legfontosabb erényének tart, a kisebbségi képviselők vétójoga. „Azok a törvények, más jogszabályok és általános aktusok, amelyek csupán a nemzeti közösségek képviselőinek beleegyezése nélkül nem fogadhatók el“ - áll a 64. szakasz ötödik bekezdésében.20 A kétkamarás parlamentben a törvényhozásban a két nemzeti közösség (kisebbség) számára egy-egy alanyi jogon biztosított képviseleti hely volt fenntartva. Beigazolódott viszont egyes politikusok abbéli félelme, miszerint a közigazgatás átszervezésével a helyi önkormányzatban a kisebbségi jogok megvalósítása esetleg akadályokba ütközhet.21 6. Gazdasági helyzet 6.1. Általános helyzetkép Az elcsatolás utáni időszakban a szlovén hatalmi szervek legfőbb igyekezete arra irányult, hogy Magyarországgal mindenféle politikai és gazdasági kapcsolatot megszakítsanak. Első lépésként mindenféle vasúti összeköttetést megszüntettek Magyarországgal, majd megépítették a verzseji Murahidat. A hegyvidéki szlovén parasztoknak megélhetést biztosító magyarországi kenyérkeresési lehetőségtől való elesést a grófi földek felosztásával próbálták kompenzálni. A hazai szlovén nemzetiségű lakosokon kívül ezekből még a Tenger-mellékről idetelepített kolonisták részesedhettek. Az alapvetően agrár jellegű vidéken nemcsak a mezőgazdaságban, hanem a viszonylag fejlett iparban is negatív folyamatok kezdtek eluralkodni. A fokozódó bizonytalanság, később pedig a határok átjárhatatlansága miatt keletkezett nyersanyaghiány, a vidék iparát nagymértékben meghatározó zsidó tőkét is hamarosan menekülésre késztette. így a gyárak nagy része a gazdasági válság idejére tönkrement, s a mezőgazdaságban is siralmas viszonyok uralkodtak. A kilátástalan helyzet pedig elindította a kivándorlók immár második hullámát, melynek következtében a muravidéki magyarság száma 1000-2000 fővel lett kevesebb.22 23
