Bence Lajos: Identitás és entitás - Pannon tükör könyvek (Zalaegerszeg - Lendva, 2005)
A szlovéniai magyarság
tanánk, amelyek eddig sem bizonyultak megfelelőknek. A ta-butémaként kezelt kétnyelvű oktatás gyökeres átalakítására az erősen megosztott nemzetiségi politika és az oktatásügy miatt pedig még néhány évig várni kell. Újabb lehetőséget jelentettek volna a privát iskolák, ez azonban a kétnyelvű oktatás politikai „védettsége“ miatt a kétnyelvű területen lehetetlen. 3. Vallásos élet, felekezeti megoszlás Már a településterületi, illetve társadalomszerkezeti vizsgálódásból is kitűnt, hogy a muravidéki magyarság a vallási és felekezeti megoszlás tekintetében háromnegyed részben római katolikus vallású. E megállapítás fokozottan érvényes a Lendva-vidéki részre, ahol az utolsó, 1921-es felekezeti szempontokat is figyelembe vevő népszámlálás a 9 421 római katolikus hívő mellett 221 evangélikus és 279 zsidó vallását számolt össze.6 A magyarok e vidéken való letelepedése után, a keresztény vallás elterjedésével a magyar hívek többségét tömörítő alsólendvai plébánia előbb a veszprémi püspökséghez tartozott, majd 1094-ben I. szent László a zágrábi püspökséghez csatolta. Ezt követően csaknem hét évszázadig ehhez a püspökséghez tartozott. 1977-től a szombathelyi, 1923 után pedig a maribori püspökséghez került. A püspökségnek három muravidéki plébániájában - az alsólendvai mellett a dobronakiban és a muraszombatiban - laknak a magyar hívek. A történelmi Hetés területéről a híveket a dobronaki plébániatemplom tömöríti, szám szerint kilenc falu híveit. Az őrségi terület szórványmagyarságát a muraszombati plébánia fogja össze. Említettük már, hogy az Őrség egykor Zala és Vas megyéhez, ma Szlovéniához tartozó részén a reformáció mozgalmas időszakában előbb kálvinisták, később azonban lutheránus felekezetek alakultak. Az evangélikus egyház jelenleg mintegy 20-25 ezer hívőt számlál, ezért sem püspökséggel, sem teológiai fakultással nem rendelkezik. Annál kiterjedtebb kapcsolatot alakítottak ki a szlovákiai lutheránus egyházzal (innen kapják a lelkészi utánpótlást is), valamint a horvátországi és a vajdasági gyülekezetekkel. Szécsiszentlászlón (ma: Szentlászló-Motvarjevci) kálvinista gyülekezet működik, a lelkészhiány miatt azonban sok gondja van a havonként egyszeri szertartás megszervezésével.7 Ejtsünk még néhány szót a kétnyelvű oktatásnak és a kétnyelvűségnek mint az együttélés egyetlen zálogának az egyházra gyakorolt hatásáról. A II. világháború után ugyanis a szlovéniai magyarság nemcsak magyar anyanyelvű értelmiségét, de a lelkészeit is elveszítette. A tanítósághoz hasonlóan a magyar anyanyelvű pápaságra is rendkívül nagy nyomást gyakorolt a szlovén többségi 14
