Bence Lajos: Identitás és entitás - Pannon tükör könyvek (Zalaegerszeg - Lendva, 2005)
A szlovéniai magyarság
a járások helyett kisebb egységnek számító községek megalapítására adott lehetőséget - a muravidéki magyarság közigazgatásilag újra a muraszombati, illetve a lendvai község „nemzetiségileg vegyesen lakott területéhez“ tartozott. Ez utóbbi fogalomkörről - a teljes körű fogalmi tisztázás és a rárakódó politikai salak miatt - csupán annyit érdemes megjegyeznünk, hogy a lendvai és a muraszombati községen a magyar határ mentén végighúzódó, egykor színmagyar, később magyar többségű településeit értjük.3 A hatvanas években a községi politikai szervek által működtetett nemzetiségi bizottságok mintájára köztársasági hatáskörrel is megalakult egy hasonló szervezet, melyben a magyar kisebbség mellett a tengermelléki olasz kisebbség képviselői is helyet kaptak. E bizottság munkájának azért kell rendkívülijelentőséget tulajdonítanunk, mert égisze alatt született a később is példa értékűnek emlegetett, pozitív diszkrimináción alapuló szlovén kisebbségpolitika, melynek fontosabb alapelvei a máig is példa értékű, kisebbségi különjogokat biztosító 1974-es alkotmányban emelkedtek törvényi rangra. Ennek a majd egy évtizednyi időszakot felölelő előkészítő fejezetében - mindenféle lekicsinylő szándék nélkül mondhatjuk - jelentős többségi, illetve számban ugyan kicsiny, politikai akarat és erőfeszítés szempontjából azonban annál erősebb és politikailag „képzettebb“ olasz kisebbség szerepvállalásával mégiscsak elindult a szlovéniai magyarság önszerveződése. Az alkotmányban is megfogalmazott, a nemzetiségi önigazgatási érdekközösségek alapítását is magába foglaló kisebbségi különjog szavatolásával, csaknem fél évszázados erőlködés után, az 1975-ben megalakult Magyar Nemzetiségi Oktatási és Művelődési Érdekközösséggel a szlovéniai magyarság történetének egy új fejezete kezdődött el. Főleg a művelődés, ezen belül is a könyvkiadás, a falusi műkedvelő tevékenység és a hagyományőrzés, valamint a kisebbségi tömegtájékoztatás területén ért el látványos eredményeket. Ezért a kisebbségi önszerveződés e két évtizedes szakaszának és a kisebbségi joggyakorlat tényleges meglétének köszönhetően ma egy sajátos, szlovén mintára kialakult kulturális autonómiáról lehet beszélni.4 1.4. A rendszerváltás után 1990 márciusában a rendszerváltás előkészületi fázisában az önigazgatási érdekközösségek egy része megszűnt, másik részét pedig átszervezték. A lendvai és a muraszombati község nemzetiségi közösségeinek meghagyásával a tömörítés szándékával alakult meg az integráló szerepet betöltő Muravidéki Magyar Nemzetiségi Önigazgatási Közösség. Ennek az önkormányzati szintű érdekképviseleti szervezetnek a legfelsőbb szerve a közgyűlés (tanács). 9
