Kercsmár Rózsa: Kihűlt a ház melege (Lendva - Győr, 1996)

Felépült a fészek

masztotta a biciklit. Furcsa nesz ütötte meg a fülét. Mintha gyerek sírna. Csak nem? Berontott a szobába. Rozi néni ekkor kötözte a kicsit a szép slingelt csipkével körülvarrt hófehér pólyába. Pali csak bámulta a teli torokkal bömbölő apróságot.- Ne, vedd az öledbe, és ismerkedj meg a húgyos lányoddal - mondta nevetve Rozi néni.- Hála Isten, hogy kislány. Ezt akartam - szakadt fel a megkönnyebbült sóhaj Pali melléből.- Hát nem megparancsoltad, hogy lányt szüljek? Én szót fogadtam - mondta fáradt mosollyal a felesége.

Pali az ágyhoz lépett, és homlokon csókolta a feleségét, majd a pólyához nyúlt. Ekkorra már elcsendesedett az apróság. Közben Rozi néni megfőzte a pipitérteát.- No, mutasd meg, milyen apja leszel a lányodnak. Te add neki az első kanál teát - mondta a jóságos Rozi néni.

Az édesapa a bal karjára vette az újszülöttet, jobb kezével merített egy kis kanál teát, fújogatta, majd a csöppség szájához emelte. Az mohón nyalogatta. Ez volt az első meleg kapcsolat apa és gyermeke között, ami végigkísérte életüket.

Pár hét múlva megint jöttek a kuncsaftok. Pali vasárnaponként járt el bort vásárolni, a legtöbbször Pincére, ahol a mostohaanyja élt. Jól jött a mellékkereset a gyér fizetés mellé, mert nagy tervei voltak a fiatal gazdának.

A gyerek már tipegett. Hol az egyik, hol a má-7