Kercsmár Rózsa: Kihűlt a ház melege (Lendva - Győr, 1996)

Felépült a fészek

Egyszercsak arra ébredt, hogy fáj a hasa. Talán elrontottam valamivel. Ez még nem lehet az igazi fájás. Lassan felkelt, felöltözött. A sporhelten meleg volt a víz. Kivitte a kamrába, megcsinálta a moslékot, és elvitte az egyik kocának. A másik vödörrel már alig ért az ólig. A dereka is nagyon fájt. Jaj, csak annyi erőm legyen még, hogy a tikokat leereszthessem. Ennyi még volt, és annyi is, hogy átszóljon a szomszédasszonyának:- Katica, menj el a Rozi néniért! Alighanem szülési fájásaim vannak.

Katica ledobta a piszkos kötényét, máris szaladt a falu végén lakó bábaasszonyért. Annus pedig bement a házba, rakott a tűzre, még egy fazékba tett fel vizet melegíteni. Mire Rozi néni megérkezett, Annus már megmosakodva, tiszta alsóban várta. Remegett a fájdalomtól.- Na, igyekezzünk - mondta barátságosan a bábaasszony-, hogy mire hazajön az urad, legyen új élet a házban.

Délután négyig eltartott a szülés. Ekkor felsírt a kislány, jelezve, hogy ezentúl vele is törődni kell.

Pali a száraz, fagyos hidegben fáradtan taposta a biciklekereket. Építeni kellene egy kis házat - gondolkodott. De előbb le kell bontani ezt a hatalmas kocsmaszobát. Hej, ha élne szegény apám, biztosan tiltakozna, mert neki a kocsmároskodás volt a mindene - morfondírozott Pali, és máris a házuknál találta magát. A falnak tá6