Kaszás József: A szlovéniai Lendva (Lendava) környékének helynevei - Magyar névtani dolgozatok 134. (Budapest - Lendva, 1995)
Bevezetés
sem létezik már vágóhíd, de büszkén emlegetik a falu lakói, hogy helységük valaha Dobronak mezőváros volt, s vágóhídja is volt, vagy a hosszúfalusiak, hogy még nemrég vasútállomással rendelkeztek (ld. Allomásná Hf. 3. földrajzi nevet). Ugyancsak hasznosnak bizonyult a földrajzi nevek helyhatározóragos alakjaira való (ugyan nem következetes) rákérdezésem, mert ennek során nem ritkán ismerhettem rá a vidék nyelvhasználatának eddig figyelmen kívül hagyott egy-egy sajátságára (pl. Csentehégy,- de högyön Cs. 29., Paphégy, és - hegyén D. 24-, Ritás, de Ritásná Ph. 19., Ritás, de Ritásba H. 11., Uritás, de CJritásbo Ph. 35. stb.). Minden földrajzi név helyhatározóragos alakjaira való rákérdezés azonban a gyűjtés módjából eredően megvalósíthatatlan volt, sőt egyes földrajzi objektumok pl. folyók, hidak stb. nevénél szükségtelen is. Gyűjtőterületemről a közölt módon mintegy 1600 élő és valamivel több történeti nevet gyűjtöttem össze. 3. A földrajzi nevek adattárának rendje Adattáramban községek szerint szoros betűrendben közlöm a falvak földrajzi neveit. Lejegyzésükben az úgynevezett nagyolt fonetikus átírást alkalmaztam, mind a magyar, mind a szlovén adatközlőktől felgyújtott neveknél. A szlovén adatközlőktől kapott nevek lejegyzésében némi kettősséggel éltem: azokat a szlovén hangokat, amelyeknek van a szlovén köznyelvi helyesírásban betűjelük (c, dz, nj, s, s, z ) ezekkel jelölöm, a szlovén (a, é, é, ó, ö, ő, ú, ü) köznyelvből hiányzó népnyelvi hangokra a magyar nyelv megfelelő betűit használom. A szlovén nevekben a magyar a hangot megkülönböztetve a szlovén a (ejtsd: á) hangtól betű fölötti kis körrel jelölöm (á) ; a szlovén rövid a hangot (ejtsd: a) pedig a magyar nevekben jelölt módon a betű fölötti ponttal jegyzem (a). A magyar adatközlőktől felgyújtott névanyagom írása a MTA Helyesírási Bizottsága 1956-ban közzétett földrajzi névírási határozatain (a MTA Nyelv és Irodalomtudományi Osztályának Közleményei IX. 427436) alapul. A szlovén adatközlőktől kapott névanyagot nagyolt fonetikus átírással, a nevek szavak szerinti természetes tagolásával jegyeztem le, nem alkalmazva rájuk "A magyar helyesírás szabályai"-t. Adattáramban N rövidítés után, névcikkeim élén a helység népi neve (és esetleges változata), rágós formái, zárójelben pedig a mai szlovén hivatalos neve áll. Ezt követik a helységre vonatkozó történeti adatok időrendben való közlései. Majd a helység névcikkeinek betűrendben történő felsorolása következik. Névcikkeimben első helyen a magyar népnyelvi névforma és változata áll, s ezt a magyar és szlovén neveket elválasztó // jel után a szlovén népi név követi. Az elválasztó II jel után a tilde - (-) azt jelenti, hogy a szlovén adatközlőktől kapott nevek azonosak a magyar nevekkel, a 0 jel viszont azt, hogy a 7
