Kaszás József: A szlovéniai Lendva (Lendava) környékének helynevei - Magyar névtani dolgozatok 134. (Budapest - Lendva, 1995)
Bevezetés
az újabbkori térképszelvényekről másoltam le az adattáramban szögletes zárójelben szereplő mai hivatalos szlovén és magyar földrajzi neveket. A térképvázlatokra a határjárás során rávetitettem a falvak dűlőúthálózatát, a jelentékenyebb lakott helyeket, patakokat, csatornákat, gátakat, hidakat stb. Sok esetben a belterület száz éves változását a saját térképvázlatomon is nekem kellet jelölnöm. Térképvázlataimon a szaggatott vonallal jelzett belterület a települések 1970/71-es állapotát tükrözi. Belterületi térképvázlatot külön csak Lendváról készítettem, ahol ez az utcák és egyéb földrajzi objektumok jelöléséhez feltétlenül szükséges volt. A falvakba érve a megfelelő adatközlők kiválasztása jelentette a legnagyobb gondot. A választásban igen sok szempontra kellett tekintettel lennem. Mivel egyaránt fel akartam gyűjteni a vegyes nemzetiségű lakosság által használt teljes földrajzi névanyagot, mind a magyar mind a szlovén anyanyelvű lakosság közül választanom kellett adatközlőket. Arra törekedtem, hogy az adatközlők lehetőleg az "őslakosság" köréből kerüljenek ki, illetőleg ha valami okból ilyeneket nem sikerült találnom, néha meg kellett elégednem a legalább 20-25 éve helyben lakók adatszolgáltatásával is. Azt azonban feltételnek állítottam, hogy ne csak alapos táj ismerettel rendelkezzenek, hanem névismeretük tükrözze nyelvi közösségük névkincsét is, hogy foglalkozásuk alapján szoros kapcsolatban álljanak a határral, a földdel, vagyis földművesek legyenek, mert máskülönben félő lett volna, hogy fiktiv nevekkel és egyéni egyszeri alkotásokkal, a közösségi névkincstől idegen konstrukciókkal zavarták volna meg a gyűjtést Adatközlőim kiválasztásakor specifikus helyzetre akadtam Lendván. Itt ugyanis a főleg iparral és kereskedelemmel foglalkozó és a vidék közigazgatását irányitó lakosság körében alig akad ma már földműveléssel foglalkozó család. Ezért adatközlőimet részint a Lendvához tartozó Hármasmalom településből, részint a lendvai hegyvidéket jól ismerő lendvai lakosokból választottam ki. A gyűjtést határjárások során végeztem. Ily módon a határ minden lényeges pontjára eljutottam, valannyi pontját beláthattam, s minden szemembe tűnő tájrész és tereptárgy nevére rámutattam, rákérdezhettem. A gyűjtés hitelességét újabb határjárások során erősíthettem meg. A tüzetes határjárásnak számos más előnyén kivül következménye lett a földrajzi nevek é3 névváltozatok viszonylag nagy száma is, továbbá hogy az emlékezet állandó ellenőrzése révén a tájrészekről és nevükről számos olyan mozzanatot is feljegyezhettem, amelyek másfajta gyűjtési módszer alkalmazása esetén talán elsikkadtak volna. Kapcán Iskola, Radamoson Iskola-kert földrajzi neveket is följegyezhettem, jóllehet e községekben már nem működik a volt osztatlan iskola, hanem körzeti, teljesen osztott iskolába, más helységbe járnak a gyerekek a magasabb szintű oktatás céljából. Az említett falvak népe azonban még bizonyára sokáig igy fogja nevezni ezt az épületet és a környékét. A dobronaki Váguhidna 6
