Kaszás József: A szlovéniai Lendva (Lendava) környékének helynevei - Magyar névtani dolgozatok 134. (Budapest - Lendva, 1995)
A földrajzi nevek változása
íráshibával Tiritfalu formában közli. Az eredeti alaknak a máig való fejlődése a környékbeli népnyelv sajátságaival jól megmagyarázható (az 1 kivetése, az é zártabbá válása és rövidülése stb.), a nyelvjárási Férikfalu k-ja azonban csalt az alak elhomályosulásával összefüggő disszimilációval indokolható. — Völgyifalu - Dolina neve a település fekvésére utal, 1389: Welgyf alu, 1410: Velgyfalu (Csánki III, 124; Kázmér 156), a névalak később sem változott meg. Vele kapcsolatosan esetleg feltehető, hogy az eredeti település nem a mai helyen feküdt, hanem a forrásainkból Is adatolható Völgyipusztán (vö. Csánki: i. h. T. V. , Hnt. 1913). — Hosszufalu - Dolga Vas neve a "beszédes" helynevek közé tartozik, vagyis a névalak magyarázza önmagát: méretéről, kiterjedéséről nevezték el (vö. Gönczi, GH. 85). Adatai: 1385: Hozyfalu, 1411: Poss Hwzwfalu, 1469: Oppidum Hwzyufalw (Csánki III, 20, 62). A magyar hivatalos névadásban a Lendva várossal való szomszédsága folytán a Lendva- jelzővel látták el (vö. Hnt. 1913). Pesty Frigyes helyi adatközlője a helytálló névmagyarázattal együtt a falu eredetére vonatkozólag is közöl egy hagyományt, amelynek azonban az igazsága, helyessége még a helytörténeti kutatástól várja a megerősítést: " Ezen község kurucz futás után kuruczok által lett megtelepítve, akik közül mai napiglan is egy háznak lakóit kuruczoknak hívják melléknéven, igazán pedig Bánutal név alatt neveztetnek, és hogy csakugyan így van, az is jellemzi, hogy a község 35 házbul áll, és azok között tiz ház Bánutai név alatt fordul elő, a helység nevét onnan vette,hogy egy sorban (hosszat) épült, és innend Hosszufalunak neveztetik." — A településnevek sorát két személynév + -háza szerkezetű helységnévvel zárjuk. A Petesháza - Pet iéovci név előtagja a Péter kerszt név magyar becézett változatával azonos, a névadó személyét azonban ma már reménytelen vállalkozás lenne keresni. 1381: Predium Pethes, 1389: Pred. Pethushaza, 1524: Villa Petheshaza (Csánki III, 94). Az első két adat prédium jelzése szerint a XIV. században még jelektéktelen méretű, inkább csak gazdasági célokra szolgáló majorság lehetett (vö. Szabó István, A falu rendszer kialakulása Magyarországon. X-XV. század. Bp. 1966. ) — A Göntér - Genterovci név előtagja ugyancsak keresztnévi eredetű, a németből való Günther alkalmazása a helynévben. 1381-től ismerjök: Pred: Gunterhaza, 1524: Villa Gentherhaza (Csánki 111,56). A Lendva-vidék településtörténetével kapcsolatban meg kell említenünk Kőváry B. véleményét: "Kőváry B. valószínűnek tartja, hogy a Göcsejben Hetésben, s általában Zala vármegyének a Murától Kanizsa irányáig terjedő részén fekvő sok -földe, -háza, és -lakos végzetű helynév a török időkből való, hogy az egyes erődök (Alsó-Lendva, Szécsi-sziget, Kánya-vár), kerületében a várjobbágyok és katonmák hadiérdemeként jutalmul fekvőségeket kaptak s az illető tulajdonos nevét, ki egyszersmind a települő volt, nyerte az általa birtokolt terület is, tehát pl. Göntérháza Göntér jobbágy háza helye s területe" (Ethn. VIII. 1897, 92). Kővárynak a példával nincs szerencséje, hiszen láttuk hogy Göntérházára jóval a törökvilág előttről hozhatunk adaokat. Az egyébb — korábbról nem adatolható — helységek keletkezésére azonban egy lehetőségként a kutatás figyelembe veheti Kőváry véleményét. A továbbiakban felsorolandó helységekre csak a XVIII. századtól rendelkezem adatokkal, ami természetesen nem jelenti azt, hogy újabb forrásfeltárások nem bizonyíthatják majd jóval korábbi keletkezésüket. A legtöbbjük dülőnévi eredetű, illetőleg bizonytalan etimológiájú. Bánata - Banuta: első adat 1773-ból való: Banata (Hnt. ), a XVI. századi adóösszeírásokban még nincs meg (Gönczi, GH. 85). Pesty adatközlője a község eredetéről a következőket mondja (figyelmet 39
