Kaszás József: A szlovéniai Lendva (Lendava) környékének helynevei - Magyar névtani dolgozatok 134. (Budapest - Lendva, 1995)
A földrajzi nevek változása
írásváltozatokban térnek el egymástól: 1381: Radamas, 1411: Poss. Radamus, 1514: Radamos (Csánk1 III. 96), 1773: Radamas, 1873, 1882, 1892, 1907, 1913: Radamos (Hnt.). Csente - Čentiba adatsora ugyancsak 1381-ben kezdődik: Chentevlgh, 1410: Chenthewelg, 1420: Chenteulegh (Csánki III, 120). Ez a település — mint a neve is mutatja — arról a völgyről kapta a nevét, amelyben fekszik (határában ma is van Csente-hégy dűlő).Az utótag azonban már a középkorban lekopott a névről, amint azt igazolják ezt az 1524-i Alsóchente és Felsewchente adatok (uo.), amelyek tulajdonképpen a falu részére vonatkoznak, s örököseik a mai Ócsente és Főcsente falurésznevek (tkp. Al-csente és Fel-csente, vö. tőlem HITK. 8. sz. 74-85). A XVIII-XIX. században már csak az utótag nélküli forma használatos, 1773: Csenthe, 1879, 1882, 1892, 1907: Csente (Hnt.). Az 1873-i és 1882-i magyar helységnévtárak mellékváltozatként a Csente-falu értelmezős alakot is közük. Ezek nyilván a közeli -falu utótagú helységnevek analógiájára keletkeztek (Firitfalu, Hosszúfalu, Völgyifalu). A határába beolvadt Firit-falu település neveének felhasználásával — úgy látszik — egy időben divatos volt az összefoglaló Csente-Flritfalu is, 1863: "A Csente firit-falusi örökös úrbéri egyesség" (Pléb. ), 1864: Csente Firitfalu (ALUTK. ), 1869: Csente Firitfalu (UT. ). A magyar hivatalos névadás a középkori Csentevölgy formát elevenítette föl (vö. 1913: Csentevölgy, Hnt.). Valószinűleg szláv névadásban keletkezett vidékünk három településneve: Dobronak ~ Dubrovnik (vö. szí. dubrava). Pince~ Pivnica (vö. a szí. Pivnice helynevekkel) és Kapca - Kopica (vö. a szí. Kopec, Kopice, Kopica nevekkel). Dobronak történeti adatai szerint az utolsó szótag magánhangzójának kétszeres nyíltabbá válásával keletkezett a mai névforma, 1334, 1389: Dobronuk, 1403, 1411, 1455, 1469: Dobronok, 1405: Dobrolnuk, 1408, 1482: Dobronok (Csánki III, 19). A magyar hivatalos névadás, egykori vásáros hely voltára utalásul a Lendvavásárhely nevet adta a községnek (vö. Hnt. 1913; a városi múltra 1. Csánki: i.h. és Cönczi, GH. 84). Meg kell még itt említenünk Pesty adatközlőjének naiv névmagyarázatát: "A név eredetéről azt lehetett értelmezni, Dobrától vette nevét, annyivak is inkább mivel a véle szomszédok jobbára vendus ajkúak laknak, s olyképpen a nők szó így rágásztódhatott hozzá; aminek nyomaira mind eddég sem lehetett reá menni." — Pince - Pince és Kapca - Kapca neve a legelső előfordulásoktól kezdve napjainkig legfeljebb az ortográfiái megoldásokban mutat eltérést: 1381, 1410: Pyncbe, 1524: Pyncze (Csánki III, 94) , 1773, 1808: Plncze (Hnt., Lipszky), 1873: Pince (Hnt.), 1882, 1892, 1907, 1913: Pincze (Hnt.), — 1291 -.Capcha, 1381: Kapcha, 1524:Kapcza (Csánki III, 67), 1773, 1808:Kapcza (Hnt. Lipszky), 1873: Kapca (Hnt.), 1882, 1892, 1907, 1913: Kapcza (Hnt.). A saját faluhatáron belüli áttelepedésre (télen az árvizek miatt?) utalhat Pesty Frigyes helyi adatközlőjének megjegyzése: "... hajdanában Mura melletti új Füzesi Kapcának is neveztetett — letelepedésük előtt posványos bokros füzeses hely lett volna..." A helységnevek következő csoportjába az ún. valódi településnevek tartoznak, amelyek tehát nyelvileg is kifejezik a települést (tartalmazzák a helységre utaló -falu, -falva, -háza stb. közneveket). Elsőként a már elpusztult, illetőleg önállóságát vesztett Firitfaluról emlékezünk meg. Ennek adatsora azt mutatja, hogya név eredetileg a fel+ rét+ (új) +falu elemekből tevődött össze, 1410: Felrethvyfalu, 1478: Felrethfalu (Csánki III. 52), 1696: Feridfalu, 1720: Féritfalu, 1773, 1786, 1799: Féritfalu (Kázmér 134), 1869: Firitfalu belsőség (T. 3. T. Cs. 3.), 1873, 1882, 1913: Firitfalu (Hnt.). Az 1892-i helységnévtár 38
