Kaszás József: A szlovéniai Lendva (Lendava) környékének helynevei - Magyar névtani dolgozatok 134. (Budapest - Lendva, 1995)

Párhuzamos és többszörös névadás

névadásban keltkezett párhuzamos nevk menyisége mellett. A) A természetes névadás párhuzamos nevei 1. Differenciáló elem nélküli párhuzamos nevek: Igen gyakran előfordul, hogy a földrajzi objektum köznév! megjelölései minden további egyénitő, differenciáló elem nélkül tulajdonnévvé válnak. A névtani irodalom az efféléket egyrészt földrajzi névi alaprétegnek tartja (vö. Lőrincze Lajos, Földrajzi neveink élete. A magyar táj- és népismeret könyvtára 9. sz. Bp. 1947. 6-8), másrészt az e típusba tartozó nevket a puszta alapelemek és a fokú megkülönböztető elemek csoportjába sorolja (vö. Kázmér Miklós, Alsó-Szigetköz földrajzi nevei: MNyTK. 95. sz. 6, 70). Gyűjteményem szerint a természeti objektumok megjelölései nem vagy alig váltak úgynevezett műveltségi nevekké (vö. Lőrincze: i.m. 14.), ez inkább az ember által készített, épített átalakított tájrészek megjelölésére jellemző: Harang tkp. ’harangláb' - Zvon ’harang’ (Hídvég, Radamos), Iskola - Škoda ’ua.’ (Kapca, Radamos), Kápuna ’kápolna’ - Kapela ’ua.’ (Gyertyános, Kapca, Kót, Lakos, Zsitkóc), Legyeid ’legelő’ - Pašnjak ’ua.’ (Gyertyános), Legyeid ’ua’ ~ Pašnik ’ua.’ (Kámaháza, Lakos), Állomás - horvát Kolodvor ’pályudvar’ - szlovén Železniška postaja ’vasútállomás’ (hármas párhuzamos név Alsólendván), Döktér - Mrlinšček ’ua.’ (Gyertyános), Temetd ’temető’ - Pokopališče ’ua’ (Göntérháza, Gyertyános, Hosszúfalu, Kámaháza, Kapca, Kót, Lakos, Petesháza, Zsitkóc). A temető jelölésére a Pokopališče alakon kívül Dobronako és Hidvégen szlovén-horvát ajkú adatközlőimtől a Cintor nevet is halottam (vö. a latin cömeterium- ból való magyar cinterem ’temetőkert’ köznévvel!), Radamoson pedig még a Britóf az értelmileg megfelelő harmadik név. A további példák: Templom ~ Cérkév (Alsólendva, Dobronak), Vár ~ Grad(Alsólendva), Vasút - Železniška proga ’ua.’ (uo.), végül a magyar nominativusi Topola alaknak Kapcán a prepozíciós Pri topoli ’a topolyánál’ név felel meg. 2. Differenciáló elem + alapelem szerkezetű nevek. Ezeknek a párhuzamosságára még több példánk van, az egész gyűjtőterületnek szinte minden településében előfordul. Itt sem látszik szükségesnek, hogy a természeti és a műveltségi nevekben levő párhuzamos alakokat elkülönítsük egymástól, a differenciálásra inkább az oppozícióban levő névpárok értelmi egyezésének foka mutatkozik alkalmasnak. Eszerint vannak olyan párhuzamosságok, amélyeknek tagjai értelmileg egymásnak pontosan megfelelnek és vannak olyanok, amelyek a szemlélet azonossága alapján párhuzamai egymásnak, de a névalakok szószerinti értelme nem teljesen azonos. 2.1. Az értelmileg egyező párhuzamos nevek: Kutna — Pri zdenci (’ ua. ’), Murána - Pri tldri ’ ua. ’ (Kapca; a rágós névutós és prepoziciós nevekről részletesen szólok!), ósu-erdS ’alsó erdő - Dolnji log ’ua.’, Fősd-erdd ’felső erdő’ - Gornji log 'ua.’ (Kapca), Mura-erdd - Murska šuma (Pince), Fekete-erdd ~ Črni log ’fekete erdő’ (Hosszúfalu, Radamos). Közbirtokossági-erdd - Opčinški log tkp. ’községi erdő’ (Gyertyános). Az utak neveit a magyar névadásban jelzős szerkezettel alkották meg: valamilyen tulajdonságukról, illetőleg arról a földről, településről kapták nevüket, ahová vezetnek. Ugyanezt fejezik k a szlovén-horvát párhuzamok is, nyelvileg azoban kétféle módon: vagy ezek is jelzős szerkezetűek, vagy pedig prepozíciós formájúak, tehát pl. 21

Next

/
Oldalképek
Tartalom