Kaszás József: A szlovéniai Lendva (Lendava) környékének helynevei - Magyar névtani dolgozatok 134. (Budapest - Lendva, 1995)
Párhuzamos és többszörös névadás
Jáseci ut ~ Jošecka pot (Zsitkóc), Kebölei ut - Kobilanska pot (Dobronak) Döktemetejl ut - Mrliška pot (Hidvég), Alsó ucca - Spodnja ulica. Malom ucca ~ Mlinska ulica, Szűk ucca - Oska ulica, Vasút ucca - Kolodvorska ulica, Viz ucca - Vodna ulica (Alsólendva), illetőleg Kámoházi ut - Pot v Kamofci tkp. ’út Kámaházára’ (Radamos), Kolonijai ut ~ Cesta v Kolonijo tkp. út a Kolóniára’ (Petesháza), Temetü ut - Pot prema pokopališču tkp. ’út. a temető felé’ (Radamos) stb. Párhhuzamos nevek születtek a legkülönfélébb földrajzi objektumok elnevezésére, pl.: hidak nevei: Majori híd - Most pri Marofi, Biru higgya - Birjov most, Kalapincsai hid ~ Na Kalapindzi most (Gyértyános), Bokonica hid - Most na Bukóvnici (Radamos), Patak-szeri bőrű - Bru na potoki (Dobronak); víznevek: Keböle-patak tkp. ’Kebele községből folyó patak’ - Kobilski potok 'ua.' (Alsólendva, Hidvég), Fekete -jér - Črnec (Alsólendva, Cyertyános); különféle építmények nevei: Kisjárka tkp. ’kis malom' ~ Mlinišče ’ ua' . (Dobronak), Fejjér-kép tkp. ’fehér színű kereszt, feszület’ - Beli kriz (Gyertyános), Szórni-kereszt ~ Somijev kriz (Zsitkóc), Rudas körösztye - Rudašov kriz (Kapca), Norsics-házi-köröszt ~ Kriz pri Norčiču (Radamos), Templom, elütti-köröszt ~ Kriz pri Cérkovi (Dobronak), Szent János szobra - Pil Svetega Janeza (uo.), Népomuki Szent János szobra - Pil Svetaga Janeza (Alsólendva), Evangélikus-templom - Evangeliška crkva (uo. ); a f ö 1 d, a határbeli részek nevei: Majori-táblo - Marofska tabla, KözepsU-táblo - Srednja tabla (Hidvég), Főmé r terület ’felmért terület’ - Razdeljene pašnike (Gyertyános), Ósu-ritás - Dolnje kreči (Kapca), Kösségi-lap - Opčinska graba (Gyertyános), Poppél-szőlő ~ Popeličkove gorice (Alsólendva), Uj-rét ~ Novi travniki ’új rétek’ (uo. ) stb. 2.2. A csak szemléletben egyező és hasonló párhuzamos nevek. Ebbe a csoportba az előzőnél jóval kevesebb névpárt sorolhatunk. Közöttük a legjellegzetesebbek a területet átszelő legfontosabb utak nevei. Mivel egykor ezeken a nagyobb ’főbb’ utakon bonyolódót le a postai forgalom, és ezek kötik össze a falvakat, a magyar lakosság Postaut-nak hívja őket. A szlovén és horvát lakosság számára pedig ezeknek az utaknak az volt a jellegzetessége, hogy a környékbeli egyébb utakhoz visznyítva sokkal jelentősebbek, s ezért ők Glavna cesta 'fő út’ és egy ízben (Csentevölgy) Velke cesta elnevezéssel illették azokat. Postaut Glavna cesta névpárt a következő helységekben jegyeztem föl: Csentevölgy, Gyertyános, Hidvég, Hosszúfalu, Kámaháza Kapca, Lakos, Radamos és Zsitkóc. Haisonlónak látjuk szemléletet még néhány névpárban, így a dobronaki Mierdünk névvel szemben a szlovén-horvát Urbarjarska gozd ’urbalisták erdeje’ más oldalról ugyanazt fejezi ki, mint a magyar név. A gyertyánosi Kis-Mura a Mura folyó egyik mellékágára vonatkozik, s szinte szó szerint ugyanezt tartalmazza a neki megfelelő Od Műre rukav név. A zsikóci lakosságnak egy bizonyos földterülethez való, egymástól némileg eltérő viszonyát fejezi ki egy névpár. Az egyik sík szántót magyarul Zispán-főd-nek hívják, s a névadás idején nyilván valamely úr ispánjának volt a része. A szlovén-horvát név pedig éppen ezt az urat nevezi meg: Grofova zemla, azaz ’grófi föld’. És végül Hídvégen a régi falu közelében keletkezett. új telepet a magyar lakosság a leggyakrabban a fióktelepülésre illő Kolonija névvel illete, ezzel szemben a szlovén-horvát lakosság az új telepet a régi faluhoz (Hidvég ~ Mostje) viszonyító szemlélettel Novo Mostje-nek tkp. ’új 22
