Kaszás József: A szlovéniai Lendva (Lendava) környékének helynevei - Magyar névtani dolgozatok 134. (Budapest - Lendva, 1995)
Párhuzamos és többszörös névadás
nyelvben játszódik le e folyamat. Mivel az azonos szemléletnek egyetlen nyelven bbelül is számos különböző nyelvi megformálási módja lehetséges, ugyanazon nyelvben is lehetnek párhuzamos névpárok (pl. Velca cesta 'nagy út' ~ Glavna cesta 'fő út’: Csentevölgy), de még ezektől is tisztább típusoknak tartom, ha azonos szemlélet különböző nyelvekben hoz létre egymásnak értelmileg megfelelő neveket (pl. Temetil- Pokapal išče: Kapca stb. ; LegyelU. 'legelő' - PaSnjak: Gyertyános; Harang - Zvon: Hidvég). Miután az Inczefi-féle Szabóhegy - Halászhegy névpárokat elválasztottuk a párhuzamos névadástól, szükségesnek tartjuk, hogy a névtani irodalomban megkeressük az e jelenségre illő műszót, illetőleg ha ilyen nincs, akkor magunk minősítsük terminus technicisszal ezt a névadási módot. Kniezsa István a másodikként említett nagy munkájában (Magyarok és románok I, 111-313) olyn földrajzi neveket is tárgyal, amelyeket különböző nyelvekben keletkeztek és értelmileg nem felelnek meg egymásnak, de ugyanarra a földrajzi objektumra vonatkoznak (pl. Brassó- Kronstadt, románul Braßov, Nagyszeben ~ Hermannstadt, románul Cibiu, Szászváros ~ Broos, románul Ora^tic stb.). Kniezsa ezt a névadást kettős, illetőleg hármas (stb.) névadásnak hívja. Ezt a műszót magam is megfelelőnek tartom, azonban az elnevezések számlának különböző volta miatt e jelenséget inkább többszörös névadásnak nevezném. Az Inczefi-féle párhuzamos névadás tehát tulajdonképpen ugyanazon nyelven belüli többszörös (a fenti példában kettős) névadás. Vagyis a többszörös névadásnak két nagy csoportja különíthető el: amikor az ugyanarra az objektumra vonatkozó, egymással értelmi kapcsolatban nem levő nevek a) egy nyelven belül, b) két vagy több nyelven keletkeztek. Az Alsólendváról és környékéről származó földrajzi név-gyűjteményemben a szlovén — horvát és magyar lakosság több évszázados együttélésének és nyelvük egymásrahatásának bizonyítékaként az előbb fölsorolt kategóriák, elnevezési módok és névpárok mindegyikére bőséges anyag található. Dolgozatom alábbi részében előbb a párhuzamos, majd pedig a többszörös névadásra, ezek különféle típusaira mutatok be példákat. I. PÁEHUZAMOS NÉVADÁS A korábbam kifejtettek alapján e kategórián belül elkülönítjük egymástól a természetes és a mesterséges névadás termékeit. A természetes földrajzi nevek a lakosság, a közösség tevékenységében keletkeznek a nyelvek zavartalan egymás mellet élése során. Ezzel szemben a masterséges neveket a hatóságok és más jogi személyek adják, általában az államilag szabályozott nyelvhasználatuk szerint. (a természetes és a mesterséges névadás, valamint a közösségi és a hivatalos névhasználat közötti különbségre, továbbá a földrajzi neveknek e két síkon való csoportosítására ld. Mező András, Közösségi név — mesterséges név: NytudÉrt. 70. sz. 315-20). Ennek megfelelően Alsólendva és környéke mai névanyagában a szlovén-horvát hivatalos nevek vannak többságben, de találtunk jónéhány magyar nyelvű mesterséges nevet is. Mindezek száma azonban eltörpül a természetes 20
