Kaszás József: A szlovéniai Lendva (Lendava) környékének helynevei - Magyar névtani dolgozatok 134. (Budapest - Lendva, 1995)
Nyelvjárási sajátságok tükröződése
birtokos személyrag többes szám harmadik személyben illeszkedik, megoldása egy alakú -ik, -jik (vö. Imre Samu: i. m. 311), vagyis a birtokost a birtokszón is jelölik: Kolonisták kövecsös liktyik, Gyerökök mónájlk, Kis Janku mezzejik, Szomlik mezzejik, Szomlik rétik (B. ), Andrásik kertyik, Gálik telektyik, Jakapik vőgyik (Vf.), Bénik pataktyik (Gy.), Harangozuk uccájik (K.), Pepik körösztyik (Kó.), Kutyák géringyik (R, ) stb. 4.Egyébb jelenségek A nyelvjárási sajátságok érvényesülése ma már Lendva környékén sem megy végbe törvényszerű következetességgel. Azok társadalmi, gazdasági, kulturális stb. tényezők, amelyek másutt is a nyelvjárásiasságok erős fokű visszaszorulását eredményezték, itt sem voltak hatástalanok, hanem — ha kisebb mértékben is — az egész nyelvhasználatban, sőt az egyének beszédtevékenységében is bizonyos nyelvjárási — regionális köznyelvi diglossziát hoztak létre. Olykor a köznyelvi forma már itt is felváltotta, kiszorította a nyelvjárási alakot, máskor csak megindult, de még nem fejeződött be a kicserélődés folyamata, megint máskor pedig egyes sajátságok érvényesítése a földrajzi nevekben is fakultatívvá vált. Gyűjtésemben figyelemmel voltam a nyelvjárásnak erre sajátságára is, és ha a névalakokban legalább egy fonéma méretű eltérést tapasztaltam, valamennyi változatot fölvettem adattáramba. Úgy gondolom, hogy nem lenne hiteles a vidék népnyelvéről adott képünk, ha nem szólnánk ezekről a földrajzi nevekben is megmutatkozó hangtani változásokról. A főd és a főid váltakozása ma már az egész területen általános: Balogosi-főd - -föld (D.), Bránnás-föld - -főd, Forrás-föld - -főd, Kis-föld - -főd (p. ), Kóti-főd - -föld (D. ), Naty-föld -főd (p. ), Parti-főd - -föld (D. ), Rét-föld - -főd (P. ). Az ó'-ző formák mellett több névben megvannak az é-ző alakok is, függetlenül attól, hogy a jelenség milyen hangtani helyzetben fordul elő: tőszó első szótagjában: Lénti-szőlü - Lönti-szőlli (P. ), tőszó második szótagjában: Berek - Beró'k (Cs. , Hf., L.), Mester-kert ~ Mestör-kert (Gy.), tőszó első és második szótagjában: Bill-házi-kérészt - -köröszt (R. ), Fö-végi-kereszt körőszt (D. ), Kereszt - Köröszt (Kh., Ph.), Tüske-széri-kérészt - -köröszt (D.), suffixum előtt: Bologosi-berkes - -berkös (D. ), Lenyes-kertek - Lenyöskertök (Vf. ). Az á utáni o-zás a sárga morfémában fakultatív egy-egy kóti és egy gyertyánosi névben: Sárga-Ük- Sárgo-lik (Gy.), Sárga-viz - Sárgo-viz (Kó.). Egyébb nyílt - zárt váltakozások: Alsó-telek - Alsu-telek (D. ), Alsu ucca - Ósu ucca (P. ), Al-vég - ó-vég (1.), A-végi-telek - ó-végi-telek (Hf), Bokanica - Bokonica (Kh.), Mórica - Murica (Kó.), Ollaris - Olloris (La.); Bömhéc - Bömhic (L.), Bömhéci-árok Bömhici-árok (L. ), Temető - Temető, Fölső-mezzii - Fősü-mezzU ((D. ). Rövid - hosszű váltakozások: Fölső-mezzii ~ Fősü-mezzU (D. ), Fölsü-rét - Fősü-rét (Gh.), Fösü-Górica - Fősü-Górica (R. ), Fö-veg - Fő-vég (P.), Tó vögye ~ Tó vőgye (Cs. ). Labiális - illabiális váltakozás: Mi-vőgy - Mü-vőgy (L.). Palatális - veláris váltakozás: árendás ~ Árondás (Vf. ), Hosszi-főd - Hosszu-főd (Gh.), Kolonija - Kolonoja (Kh.), BesU-Ollaris- Besü-Oll'éris - BesU-01 loris, KUsü-01 laris ~ KUsü-Olléris Küsü-Olloris (La.). A mássalhangzó-sajátosságok közül a palatalizáció megléte vagy hiánya hozza létre a legtöbb változást: Borosznyak - Borosznak (Hf.), 17
