Székely András Bertalan (szerk.): Varga Sándor emlékkönyv. Szlovéniai magyar változások a XX. században (Pilisvörösvár, 2008)
"…ezért mind küzdeni kell." Életút a szlovéniai magyarság szolgálatában. Székely András Bertalan beszélgetései Varga Sándorral - Első beszélgetés (Budapest, 1987. november 24-25.)
súlyt az 1959-ben elfogadott határozatok egyik pontja is, ami világosan kimondja, hogy ahol lehetőség van arra, kétnyelvű egységes iskolai rendszert vezessenek be. Tehát az egynyelvű nemzetiségi iskolák '59-60-ban megszűntek, és ekkor kezdődött a kötelező kétnyelvű oktatás, ami azt jelentette, hogy a nemzetiségi területen - amelyet statútummal és törvénnyel határoltak körül - az iskolák kétnyelvűek lettek, és ebbe az iskolába járt kötelezően minden gyerek, nemzetiségi hovatartozástól függetlenül. Kezdetben, meg kell őszintén mondani, ez nem volt könnyű dolog. Különösen azoknak a szlovén szülőknek megmagyarázni, akik nem az ún. őslakos szlovénok közé tartoztak - mert a rég ott élőkkel volt mindig a legkevesebb baj -, hogy holnap reggeltől a te gyereked is kétnyelvű iskolába fog járni, és kötelessége tanulni mind a két nyelvet. De az '59-es párthatározatok értelmében egyesek meggyőződésből, mások inkább fölsőbb utasítás alapján ezt föladatnak tekintették, nekiláttunk. Bizony az első években kialakultak olyan konfliktusos helyzetek, hogy sok helyen a szülők ellenezték - különösen a bevándorolt szülők. De a társadalom ettől az elképzeléstől nem állt vissza, és '61-62-ben ezek a viták meg is szűntek. '64-ben kicsit újra kezdtek ébredezni, de nem a lendvai területen, hanem Muraszombat környékén. A kétnyelvű oktatás ellen kifogásokat emeltek. SZAB: Én azt hiszem, hogy ez megérdemel egy kicsit részletesebb kifejtést, egészen az alkotmánybíróságig. VS: Nos, 1964-ben a Gornji Petrovci / Péterhegy környéki falvak magyar gyerekei Péterhegyre jártak iskolába, ahol nekik ún. kétnyelvű tagozatuk volt. Az egyetlen kis hodosi magyar iskolában önálló tagozathoz kevés gyerek lett volna, összevonták őket. No, az ebben a tagozatban tanuló gyerekek szülői, mindazok az emberek - legyen az postás, vasutas, rendőr, vagy akárki, szlovén ember -, akik Hodoson laktak, felháborodtak, hogy az ő gyermeküknek is kötelező volt ebbe a kétnyelvű iskolába járás. Kifo-79
