Székely András Bertalan (szerk.): Varga Sándor emlékkönyv. Szlovéniai magyar változások a XX. században (Pilisvörösvár, 2008)

"…ezért mind küzdeni kell." Életút a szlovéniai magyarság szolgálatában. Székely András Bertalan beszélgetései Varga Sándorral - Első beszélgetés (Budapest, 1987. november 24-25.)

munkára és mentünk dolgozni. Ez egyik napról a másikra így ment.

Dolgoztunk, kapáltunk, répát, kukoricát, mikor mi akadt. Hamarosan bérmálási időszakra került sor Bábolnán, mert ott volt az igazgatóság. Mi otthon hozzászoktunk ahhoz, hogy a bérmálás ünnep. Itt ehelyett kapáltuk a kukoricát. Nemcsak én, a fölnőttek, az idősebbek is morogtak, hogy hát hogy létezik az, hogy most bérmálás van, a környékbeli falvakból meg az uradalmi vezetőség, birtokvezetőség hintókon, négyes fogatokon mennek a bérmálásra, nekünk pedig kukoricát kell kapálni. Addig-addig folyt ez a vita, hogy egyszer csak - nagyon meleg is volt - a nép abbahagyta a munkát. A földek végén akácfák álltak, ott kicsit bámészkodtunk, nézegettünk, nem vettük észre, hogy jött az igazgató, Herceg Ferenc. Legtöbbször katonaruhában járt, kevésbé polgáriban, századosi rangban, különböző kettes- és négyes fogatokon, lóháton, egyszer csak odaállított észrevétlenül. Kiabálni kezdett az öreg Pista bácsira, a munkavezetőre, hogy miféle lustálkodás ez, miért nem dolgoznak? Hát én aztán, mint gyerek, azt kérdeztem, miért dolgozzunk, hiszen más is bérmálásra megy, hadd mehessünk el mi is. Miért csak az urak mehetnek el? Erre aztán fölháborodott. Addig kiabált ott ránk, hogy végre megkezdődött a munka. No, de nekem azt mondta, hogyha így folytatod, akkor esetleg lehetnek további kellemetlenségeid is. Megint az az érzésem volt, hát ha már az Isten igazságos, mindenki egyforma előtte, akkor miért van az, hogy nekünk kukoricát kell kapálni, ők pedig ünnepelnek, bérmálásra mennek. Ez, talán mondhatom, emlékezetes eseménynek számított, ami ugyancsak a további nézeteimre kezdett kihatni. Vajon a szegény embernek semmilyen joga nincs, azzal úgy bánhatnak, ahogy akarnak, a vezető réteg, a fölső rétegek kénye-kedve szerint? Hát ez így nem mehet. Megszereztem az első keserű tapasztalatomat, illetve élményemet abban az évben a bábolnai farkaskúti majorban.

31

i