Székely András Bertalan (szerk.): Varga Sándor emlékkönyv. Szlovéniai magyar változások a XX. században (Pilisvörösvár, 2008)

"…ezért mind küzdeni kell." Életút a szlovéniai magyarság szolgálatában. Székely András Bertalan beszélgetései Varga Sándorral - Első beszélgetés (Budapest, 1987. november 24-25.)

jából történt, mert még mindig számítottak arra, hogy a teljesen magyarok által lakott területek még valamikor Magyarország­hoz kerülnek. Talán ez is okozta azt, hogy az emberek - mint ahogy az előbb említettem - tömegesen kezdtek kivándorolni, munkát, megélhetést kerestek külföldön. A másik igen tragikus jelenség az volt, hogy a nemzetiségi iskolákat kezdték fölszámolni. Az Osztrák-Magyar Monarchiá­ból ott marad tanítók, akik tudtak magyarul, részben olyan pe­dagógusok voltak, akik a szlovénok köréből kerültek ki, s tudtak szlovénul is. Ezeknek nem akadt problémájuk. De akik csak ma­gyar nyelven beszéltek, 1924-ig kaptak végleges haladékot, hogy vagy megtanulnak szlovénul vagy szerbül, vagy pedig el kell hagyniuk a területet. Ez nagyon sok esetben megtörtént. 1924- ben jöttek a szlovén tanítók. Formálisan, papíron léteztek ezután is nemzetiségi iskolák, de valójában csak ott, ahol olyan tanítók éltek, mint az előbb említettem, akik az Osztrák-Magyar Monar­chiában végezték az iskolájukat, tudtak magyarul is. Egyes he­lyeken tehát még megmaradt a magyar nyelvű oktatás, viszont a mi falunkba, Göntérházára már 1924-ben szlovén tanító került. SZAB: Korábbi beszélgetéseinkből tudom, hogy nem volt alkalmad so­ha magyar nyelvű oktatásban részt venned. Hogy zajlott a taní­tás a '30-as években a királyi Jugoszlávia perifériáján, milyen konkrét esetekre emlékszel az iskolával kapcsolatban? VS: Mivel az akkori iskola a szomszédságunkban volt - ma már nem ott van -, lehetőségem adódott, mondhatom azt, mindennap fi­gyelni az ott történt eseményeket. Az említett első szlovén tanító 1929-ig még annyira-amennyire toleránsán viselkedett a magyar iránt. Őutána viszont olyan tanítót helyeztek oda, valahonnan Szlovénia belső területéről, aki egyáltalán nem tudott magyarul. Az illető igen nagy soviniszta volt, a magyarokat rendkívül gyűlölte. Amikor én néha-néha a nagyanyámtól elmentem haza, a szomszéd gyerekek mind a mi udvarunkban összejöttünk, ját-13

Next

/
Oldalképek
Tartalom