Székely András Bertalan (szerk.): Varga Sándor emlékkönyv. Szlovéniai magyar változások a XX. században (Pilisvörösvár, 2008)

"…ezért mind küzdeni kell." Életút a szlovéniai magyarság szolgálatában. Székely András Bertalan beszélgetései Varga Sándorral - Első beszélgetés (Budapest, 1987. november 24-25.)

Hát bizony, a családnak nem volt könnyű, de akkor már én nagyanyámnál laktam - mint ahogy az előbb említettem -, mert a nagyanyám egy jobb, módosabb falusi asszony volt, a nagyapám pedig igen ismert kovácsmester. Azt is meg kell említeni, hogy 1929-ben az egész területen ő vett itt először a magyar állami gépgyárban készített cséplőgépet. Anyámék is nyolcán voltak testvérek. Annak ellenére a nagyanyám magához vett, mert úgy gondolata - lényegében ez igaz is volt -, nagy a család, s ha talán eggyel kevesebben volnánk a szülőháznál, ezzel is megkönnyíteni valamennyire a családi életet, illetve csökkenthetné a nehézségeket. Azt szokták mindig mondani, hogy igen - úgy mondom, olyan falusiasán - maradatlan, csintalan, leleményes gyerek voltam. Talán azért is emlékszem vissza szívesen ezekre az időkre. Meg kell említeni azt is, hogy igen nagy változás történt a '20-as években a vidékünkön: 1000 év után új államközösségbe kerültünk, ahol a magyarság lett a kisebbség, s az akkori királyi rendszer természetesen megtett annak érdekében mindent, hogy az ott élő magyarságot a legrövidebb úton valamiképpen átnevelje, vagy nagyszerbbé, vagy pedig szlovénnak.

Ennek érdekében a kompakt magyar területet olyan formában próbálta nemzetiségileg megváltoztatni, hogy az egykori Esterházy-hercegségi birtokot teljes egészében felosztották, és szlovén nemzetiségű telepeseket telepítettek oda be, és így a magyarok - habár ráfért volna nagyok sokra - agrárreform-földet nem kaptak.2 Én azt hiszem, hogy ez volt talán az egyik legnagyobb bosszúság az ott élő magyarokban az akkori rendszer iránt, hogy a magyar nem kapott földet, viszont a nemzetiség közé betelepítettek szlovénokat. Ma már a történelmi művek leírják, hogy ez tudatosan, a nemzetiségi összetétel fölborítása cél-2 Ld. erről Kovács Attilának a Pécsi Tudományegyetem Bölcsészettudományi Karán megvédett doktori disszertációját: Földreform és kolonizáció a Lendva-vidéken a két világháború között. Magyar Nemzetiségi Művelődési Intézet, Lendva, 2004. 452 p.

12